Mennyire tette tönkre a háború Ukrajna remek csernozjom termőföldjeit?

Amikor az ukránok 2022 őszén visszafoglalták a Harkivi területet, és a kutatók megvizsgálták a termőföldet, elkeserítő eredményekről számoltak be. Iszonyatos mértékű szennyezést okoztak a lőszerek maradványai, a bombatölcsérek és a szétfolyt, lecsepegett üzemanyag. Ráadásul a talaj roppant magas higany- és arzénes szennyezés koncentrációt mutat. Az ukrán kormány által felkért mezőgazdasági szakértők szerint mintegy 15 milliárd dollárba kerülne a harcok sújtotta területek aknátlanítása és a termőterületek megtisztítása.

Az Index anyagát szemléztük. Eszerint a háború előtt Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb kukorica- és a világ ötödik legnagyobb gabonaexportálója. Egy sor afrikai és közel-keleti szegény állam élelmezése függött a gazdag ukrán gabonaterméstől, hiszen ezek az országok erősen kitettek voltak az ukrán gabonaimportnak. Az orosz invázió nyomán a globális gabonaárak óriásit emelkedtek annak eredményeként, hogy az oroszok lezárták az fekete-tengeri ukrán kikötőket, és megtiltották a tárolókban álló több millió tonna gabona elszállítását. Ez a hónapokig tartó állapot a globális inflációt is erősítette.

Újraindulás, de csak részlegesen

Később ugyan török közvetítéssel megindultak a gabonaszállító teherhajók, de ez csak enyhített az egyre mélyülő élelmiszerválságon, viszont továbbra is rekordmagasan maradtak az élelmiszerárak.

A háborús pusztítás évi 10-20 millió tonnával vagy a háború előtti termésszint akár harmadával is csökkentheti a megszokott ukrán éves 60–89 millió tonnás termést – mondta az ukrán mezőgazdasági szakértő, Szvjetoszlav Baljuk. Megemlítette, hogy az is fontos, 

• mekkora területen tudnak gazdálkodni, 
• milyen hatást gyakorol a területre a klímaválság, 
• növekszik-e a műtrágyahasználat, és 
• változnak-e a mezőgazdasági technológiák.

A Reuters tucatnyi emberrel beszélt, köztük talajtani szakmérnökökkel, elemzőkkel, gabonakereskedő cégek képviselőivel és őstermelőkkel.

Mekkora terület érintett a háború hatásaival?

A szakértők szerint eddig mintegy 10 és fél millió hektárnyi aktív termőföld szennyeződött, vagy vált termelésre alkalmatlanná. Ez a teljes ukrán termőterület negyedét jelenti, amelynek egy része most orosz megszállás alatt van. 

Ukrajna a második legnagyobb területű európai ország mintegy 600 ezer négyzetkilométerrel. Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer, tehát nálunk körülbelül hatszor nagyobb a keleti szomszédunk. Amíg az ukrán mezőgazdasági terület mintegy 42 millió hektár, addig a KSH 2022 szeptemberi vetésterületet-összesítő közleménye szerint a magyar mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 81 ezer hektár, az ország területének majdnem 55 százaléka. Ennek 45 százaléka pedig szántóföld. 

Az orosz gépesített támadás, amely ezeken a területeken keresztül zajlott, tehát a csapatszállítók, az önjáró lövegek, a harckocsik mozgása együtt a térség kiterjedt ágyúzásával okozott hihetetlen károkat a termőföldnek. Nem beszélve a kilométereken át kiásott lövészárokrendszerekről és a megszámlálhatatlan ágyútölcsérről, aknavető gránát okozta sebekről a földfelszínen - írták. 

Egyes szakértők és érintettek az I. világháborús szennyezésekhez hasonlítják azt, ami most Ukrajnában történt.

A rossz francia példa

1916-ban Franciaországban az emlékezetes verduni vérszivattyúban részt vevők is lövészárokrendszerekkel álltak szemben egymással. A verduni csata viszonylag kis területen zajlott a francia és a német hadsereg között, és tíz hónap alatt 700 ezer (!) katona halt meg, tűnt el vagy sebesült meg. 

A Verdun körüli területeken és legelőkön aktív mezőgazdasági termelés folyt az I. világháború előtt, azonban a háború befejezése óta eltelt több mint száz évben senki nem művelte az ott maradt rengeteg fel nem robbant bomba, gránát, lőszer miatt. Hasonlótól tartanak Ukrajna egyes részein is.

Az aknamentesítés és a talajszennyezés megszüntetése

Az ukrán kormány által felkért mezőgazdasági szakértők szerint mintegy 15 milliárd dollárba kerülne a harcok sújtotta területek aknátlanítása és a termőterületek megtisztítása. A területek helyreállításának idejét 3 és 200 év közötti időre tették a szennyezettség mértékétől függően. A higany felezési ideje például 700 év, vagyis ennyi idő kell, hogy koncentrációja a talajban felére csökkenjen. Amennyiben higanyszennyezett területen vetnek, akkor az egészségre súlyosan káros fertőzött gabonához jutnak, tehát ezek a területek hosszú időre kiesnek a termelésből. 

Van azonban még egy kritikus terület az ukrán mezőgazdaság esetében, amely eddig az ukrán GDP jelentős részét adta. Ez pedig az utakban, vasútvonalakban és az alapvető infrastruktúrában keletkezett károk, illetve azok helyreállítása. Ezt a Kyjiv School of Economics már októberben 35 milliárdra tette. Azonban a 2022 decemberében, majd 2023 januárjában végrehajtott módszeres és pusztító orosz rakétatámadások a károkat megtöbbszörözték - írták.