Megmutatta a válság, hogy az erős magyar mezőgazdaság csak egy illúzió

Mit mutat a magyar agráriumról az, hogy Magyarországon volt messze a legmagasabb az élelmiszerek inflációja, amely még a legutolsó adat szerint is mintegy 34 százalékos volt? Többek között erről is beszéltek Reptér című külpolitikai műsorban Virovácz Péterrel. A számszerűsíthető termelékenységet nézve azt látni, hogy egységnyi erőforrásból csak Bulgáriát előzzük meg jelenleg az Európai Unióban, egyedül náluk vagyunk hatékonyabbak.

Az igazság az, hogy a magas magyar élelmiszerinfláció egy következmény. Szeretjük azt gondolni, hogy a magyar mezőgazdaság erős, de az a helyzet, hogy ez a válság most megmutatta, ez csak egy álom. Ha megnézzük a tényeket és megpróbáljuk azt megvizsgálni, hogy mekkora a magyar mezőgazdaságnak és a magyar élelmiszeriparnak a számszerűsíthető termelékenysége, akkor azt látjuk, hogy egységnyi erőforrásból csak Bulgáriát előzzük meg jelenleg az Európai Unióban. Egyedül náluk vagyunk hatékonyabbak – összegezte az aktuális helyzetet a Magyar Hang cikkében az ING Bank vezető elemzője.

Változtatni kell az eredményesség növeléséhez

Virovácz Péter szerint ez azt jelenti, hogy ha szeretnénk ugyanannyi terméket előállítani, mint az EU átlaga, akkor nálunk jelenleg drasztikusan több munkaerőre, drasztikusan több energiára és drasztikusan több tőkére van szükség. 

„Márpedig az elmúlt három évben ebben a három tényezőben – ami egyébként hátránya a magyar élelmiszeriparnak és az magyar agráriumnak – olyan sokkok érték a globális gazdaságot, ami elől nem volt már menekvés. Ilyen alacsony termelékenység mellett pedig nem csoda az, hogy ilyen mértékben megugrott a termelési költség” – vélte az elemző.

Szerinte ugyanakkor önmagában ez még nem jelent inflációt, abban az esetben, hogyha nem tudják áthárítani.

„De át tudták hárítani a vállalatok, és pont ez a lényege, itt jön be ugyanis megint a kereslet és a kínálat kérdése. Hiszen volt kereslet, volt fizetőképesség, hajlandók voltak a vásárlók egyre több és több pénzt költeni, mert akadt még pénzük, volt még lehetőségük vásárolni. Kaptak többletjövedelmet akár a bérnövekedésen keresztül, akár az egyszeri kormányzati juttatásokon keresztül, vagy éppen a koronavírus-járvány alatt felhalmozott megtakarításokon keresztül, amit kényszerűségből nem tudtak elkölteni. Ez pedig kreált egy olyan helyzetet, hogy jöttek a költségsokkok, a vállalatok látták, hogy van kereslet, ezt át lehetett hárítani. Akkor aztán gyakorlatilag el is jutottunk oda, hogy miért nálunk az egyik legmagasabb gyakorlatilag a világon az élelmiszerinfláció” – magyarázta Virovácz Péter.

Különleges tényezők

Az elemző szerint akadtak olyan országspecifikus tényezők, amikkel máshol nem igen találkoztak. 

A szakértő szerint valóban szeretjük azt gondolni, hogy Magyarország erős agráriummal bír, ugyanakkor az a pőre valóság, hogy nagyon-nagyon magas az élelmiszer import hazánkban. „És most ne csak arra gondoljunk, hogy banánt meg narancsot hozunk be, hanem nagyon-nagyon sok élelmiszeripari alapanyagot kell importálni. Sok műtrágyát gyártunk itthon is, de ebből is nagyon sokat kell még importból hozzátenni, és ilyen esetekben bejön az árfolyamhatás. Amennyiben 25 százalékkal gyengül a forint, plusz egyébként is drágult minden a világban, akkor ez megint csak részben megmagyarázza azt, hogy nálunk mitől rakódott ez a sok-sok tényező úgy egymásra, hogy aztán a végén kijött belőle egy majdnem 50 százalékos élelmiszerinfláció” – összegezte a folyamatokat az ING Bank vezető elemzője.