Megfelelő mennyiségű és minőségű hazai burgonyafajta kell a növény biztató jövőjéhez

30. alkalommal rendezték meg július 25-én az országos és nemzetközi burgonyatanácskozást, valamint fajta-, növényvédelmi és technológiai bemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán. Augusztinyi András, a fajtakísérletek vezetője elmondta, hogy a nyírteleki-gyulatanyai állomáson idén több mint 50 burgonyafajtával kísérleteznek, együttműködve az ország legjelentősebb nemesítő intézményeivel és vetőgumó-forgalmazóival.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a környéken a burgonyatermelésnek komoly hagyományai vannak, ezért is fontos, hogy napirenden legyenek az ágazat fenntarthatóságának kérdései. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2018-ban rekordot ért el. Az exportegyenleg felét az agrárium adta, a termelékenységi adatok pedig meghaladták az uniós átlagot. A helyettes államtitkár a gazdák számára igénybe vehető támogatásokat illetően elmondta, hogy 2019-ben több mint 168 ezer termelő élt a területalapú támogatás lehetőségével, mintegy 5 millió hektárnyi területre nyújtottak be kérelmeket. Mindezen túl beruházási támogatások is a gazdálkodók rendelkezésére állnak, és a Vidékfejlesztési Programból is hívhatók le még források.

A szaktárca helyettes államtitkára kiemelte, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségben a legfejlettebb a magyar kockázatkezelési rendszer. Mint mondta, a rendszer lényege, hogy a termelés során előforduló környezeti kockázatokat (aszály, fagy, belvíz stb.) állami szerepvállalással kezelje, és a termelőknek kárenyhítő támogatást nyújtson. Ennek része a jégkár-mérséklő rendszer is. A szakemberek célja, hogy az öngondoskodás jegyében a rendszerhez minél több gazda csatlakozzon.

Az öntözési rendszerek fejlesztéséről Juhász Anikó elmondta, hogy ezek olyan modernizációs eszközök, amelyek korszerűsítésével lehet a leginkább alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz. A helyettes államtitkár véleménye szerint a hazai burgonyafajták népszerűsítését továbbra is folytatni kell, és ehhez a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot is biztosítani szükséges.

Komoly változásokon megy át a burgonyatermesztés

Az elmúlt másfél évtizedben megháromszorozódott a burgonya ára a magyar piacokon és boltokban, ráadásul Magyarországon évről évre kevesebb burgonya terem. De nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban. Még a hagyományosan legnagyobb termelőknél is ez a helyzet. De mi ennek az oka, és érdemes-e felkészülni arra, hogy ez már így marad?

A hatvanas évektől kezdve leépült a magyar burgonyatermelés: amíg akkoriban még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már csak 341 ezer tonna volt. A KSH adatai szerint a vetésterület is jelentősen csökkent: a 40-es évek közepén még 315 ezer hektáron termesztettek burgonyát hazánkban, tavaly már csak 14,7 ezer hektáron, bár a termésátlag csaknem ötszörösére nőtt. Ugyan a fogyasztás is csökkent, azért nem annyira, mint a termesztés. Amíg a kilencvenes évek elején még csaknem másfélszer annyi krumplit evett meg évente átlagosan a lakosság, mint tavaly, amikor az egy főre eső fogyasztás nagyjából 30 kiló volt. Közben ugyanakkor többet is költünk burgonyára, mert miközben a fogyasztás mennyisége nem változott, az ára sokat ment fel. A hazai burgonyafajta választék megőrzése és fejlesztése is fontos feladat.

Cikkajánló: Kemény jóslat a burgonya hazai termeszthetőségéről

Kevesebb növényvédőszer, rosszabb tárolási lehetőségek

A magyar termelőknek az is gondot jelent, hogy a hazai piacon kevesebb növényvédő szerből lehet válogatni (aminek az az oka, hogy a magyar engedélyeztetési rendszer bonyolultabb). Emiatt pedig gyorsan kialakulhat a károsítókban a szerrezisztencia. Ettől tovább romlik a magyar termelők hatékonysága. Nyugat-Európában később van a betakarítás, és a klíma is kedvezőbb az áru tárolásához, ezért a magyar termelők ebben is hátrányban vannak. Ez azt jelenti, hogy a levegő páratartalma alacsonyabb Magyarországon a tárolási optimumnál, emiatt a burgonya gyakran vizet veszít, és a héj alatt foltos lesz, romlik a minősége.