Valódi áttörés a pusztító burgonyabetegség elleni küzdelemben

A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Világtermelését azonban veszélyezteti a kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte. Daniel Moñino-López, a WUR kutatója áttörést ért el a késői burgonyabetegség elleni küzdelemben.

Daniel Moñino-López a CRISPR/Cas génszerkesztő technológia segítségével tette ellenállóvá a burgonyanövényeket a Phytophthora infestans által okozott kései foltos betegséggel szemben. Moñino-López április 14-én védte meg doktori disszertációját a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban (WUR). Kutatását a Holland Kutatási Tanács (NWO) és a Holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozta.

Gyorsabb és pontosabb tenyésztés

Moñino-López a CRISPR/Cas génszerkesztési technológiát használta arra, hogy a kései foltosságra fogékony burgonyafajták nem funkcionális rezisztenciagénjeit olyan génváltozatokra módosítsa, amelyek a Phytophthora infestansnak ellenálló vadburgonyafajokban találhatók. Az ilyen szerkesztett növények lehetővé teszik a kései foltosság elleni védekezéshez szükséges növényvédő szerek drasztikus csökkentését.

A hagyományos nemesítéssel a burgonya vadon élő rokonaiból származó rezisztenciagének bevitele a termesztéshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű új burgonyafajtákba évtizedekig tart, miközben a betegség gyorsan alkalmazkodik. A CRISPR/Cas technológia képes megváltoztatni az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot azáltal, hogy gyorsabbá és pontosabbá teszi az új, jobb fajták nemesítését. Ezen túlmenően ez a technológia a tulajdonságok széles skálájára alkalmazható, beleértve az egyéb betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállást, a tápanyagtartalmat és az ízt.

Bár a CRISPR/Cas bármilyen növénykultúrában alkalmazható, különösen érdekes a fáradságos, időigényes nemesítési folyamatokkal rendelkező növények (mint például a burgonya) esetében. A már biztonságosan használt növényekben honos gének szerkesztése gyors, precíz és biztonságos módja a népszerű fajták javításának és a környezeti lábnyomuk csökkentésének.

A CRISPR/Cas szabályozása Európában

Az európai „Farmtól a villáig” stratégiát követően, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés felgyorsítása. Azáltal, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a kémiai növényvédő szerek használatát, az alternatív stratégiák létfontosságúak a mezőgazdaságban előforduló főbb növénybetegségek elleni védekezéshez. Doktori disszertációjában Moñino-López azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy a génszerkesztést termékalapon szabályozza, az új fajtára vonatkozó tudományos biológiai biztonsági bizonyítékok alapján, a folyamatalapú szabályozás helyett, amely eleve kétértelmű.

A génszerkesztett növények európai szabályozása jelenleg vita tárgyát képezi. Az Európai Bíróság 2018. júliusi döntését követően a génszerkesztett növényekre a szigorú géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás vonatkozik. A GMO-szabályozás alól mentesülő véletlenszerű γ-sugárzással vagy kémiai mutagenezissel összehasonlítva azonban a célzott mutagenezishez használt precíz génszerkesztési technológia biztosítja, hogy a kívánt tulajdonságok pontosabban és a specifikus események kiválasztása miatt a véletlenszerű mutagenezishez hasonló járulékos károk nélkül kerüljenek be a genomba.

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak a célzott mutagenezisre, és hogy azokat a tudományos és technológiai fejlődéshez kell igazítani. A Bizottság 2023-ban új rendeletre tesz javaslatot, amelyet a tagállamok megvitatnak.

Nagy éhínség

A burgonya kései foltosságát a Phytophthora infestans nevű oomycéta okozza. Írországban és a kontinentális Európában a 19. század közepén több millió ember halálát okozta. Csak Írországban körülbelül egymillióan haltak éhen, és további egymillióan kényszerültek kivándorlásra. Ez a nagy éhínségként ismert esemény meghatározta Írország és a nyugati világ számos országának történelmét. Jelenleg a burgonyatermesztés a betegség többszöri kémiai ellenőrzésére támaszkodik, ami a burgonyatermesztéshez kapcsolódóan súlyos gazdasági és környezeti költségeket jelent.

(Forrás: futurefarming.com)