A málna 90 százaléka eltűnt Magyarországról

A málnatermesztésnek Európában hagyománya van, hazánk is híres málnatermesztő ország volt. Mára azonban a magyar málna lassan eltűnik a piacról és ezt leginkább az éghajlat-változásnak köszönhetjük.

Az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol 100 ezer tonna termett 2016-ban. A fő termesztett fajták a Polka és a Glade. Lengyelországban kedvező az éghajlat a málnának, hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama magas. Gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést, ezért a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb.

Szerbia világelső málnatermelésben, közel 20 ezer hektáron 110 ezer tonna málna terem évente, amelynek több mint 90 százaléka exportra kerül, tavaly az exportból származó bevétel 250 millió eurót tett ki. Különösen a korai érésű Willamette és Meeker fajták népszerűek, ezek átlagosan 4 tonnát teremnek hektáronként, öntözéses intenzív agrotechnikával hektáronként 10 ezer eurós bevételt is el lehet érni. Gond azonban, hogy egyre nehezebb napszámosokat találni a málnaszedéshez. Az órabér 150–200 dinár (380–500 forint), ezért 3 kilogrammot illik leszedni. Szerbiában idén „málnaháború” dúl, mivel a hűtőházak és a nagy felvásárlók nem hajlandók megadni a gyümölcs minimális árát a termelőknek, akik kilogrammonként 1,80-2,00 euró felvásárlási árat tekintenek elfogadhatónak, miközben ennek alig a felét kínálják a felvásárlók a kifogástalan minőségű termésért.

Ma már Lengyelország számít a legnagyobb málnatermesztő nemzetnek az unióban

Az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2016-ban, amikor a behozatal 5 százalékkal 16,8 ezer tonnára csökkent, a kivitel 1 százalékkal 5,4 ezer tonnára emelkedett az előző évihez képest. Marokkó 38 százalékkal 9,3 ezer tonnára növelte a beszállításait a közösségbe 2016-ban, míg Szerbiából a felére, 3,3 ezer tonnára esett a friss málna importja.

Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, importőr pedig Németország. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív, a behozatal 101,7 ezer tonnát, míg a kivitel 9,1 ezer tonnát tett ki 2016-ban. Az unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, 73,8 ezer tonnát szállított a közösségbe 2016-ban.

Itthon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,5-2 ezer tonnára csökkent. A málnaültetvények elöregedtek az elmúlt években, sokan felhagytak a termeléssel, egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel. A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók. Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól. Fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajták adhatnak lendületet a termesztésnek.

A magyar klíma már nem megfelelő a málnának

Az idén fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A málna a júniusi, júliusi hőséget nehezen bírta, a szemek elaszalódtak. Szakértők szerint az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege évek óta egyaránt negatív. A friss málna kivitele évek óta csökken, igaz 2016-ban 2,9 tonnáról 6,1 tonnára nőtt az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába került.

A Budapesti Nagybani Piac kínálatában nem jellemző az importmálna. A belföldi málna 2017-ben a 21. héten jelent meg a piacon 5350 forint/kilogramm termelői átlagáron. A málna termelői ára átlagosan 8 százalékkal 1334 forint/kilogrammra emelkedett a 23–30. héten az elmúlt év azonos időszakának átlagárához viszonyítva. A málna magyarországi szezonja június–július hónapokban van, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kétszer termő, illetve a folyton termő fajtákat még szeptemberben is be lehet takarítani, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy még október elején is jelen legyen a friss gyümölcs a kínálatban.

Forrás: AKI