Komoly fejlesztések voltak az idén a magyar állatvédelem területén

Az év elején indított állatvédelmi társadalmi párbeszédet az Agrárminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda azért, hogy biztosítsák az információcserét, valamint a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésénél. Az online kérdőívet több mint 262 ezren töltötték ki, a beérkezett észrevételek és javaslatok beépülnek majd a Nemzeti Állatvédelmi Programba. Az állatvédelem és az állatjólét jegyében megkezdte működését a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, aminek az együttműködés kialakítása mellett feladata az ütközőpontok meghatározása és a jogszabályok felülvizsgálata. 

Az Állatorvostudományi Egyetem új szervezeti egységeként január elsején megalakult az Állatvédelmi Központ, amelynek feladata az edukáció mellett az, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek. Komplex programot indított Gazdijogsi néven az Agrárminisztérium és a Nébih. Az online oktatási platform célja, hogy gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel az állattartókat, hiszen az állatvédelmi problémák megoldásához a szemléletváltás és az oktatás is elengedhetetlen - írta az Agrárminisztérium.

A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Magyarország 10 nemzeti park igazgatósága vezető szerepet tölt be hazánk természeti állapotának, sokszínű élővilágának megőrzésében. Az aktív védelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években több mint 100 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota. Ez nagyban hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához. Az intézkedéseknek köszönhetően számos veszélyeztetett faj állományát sikerült stabilizálni - mondta Nagy István agrárminiszter.

Túzokok, erdők, sasok, viperák, kerecsensólymok

A szakmai szervezetek sikeres együttműködésének köszönhetően a túzokok magyarországi állománya hozzávetőlegesen 10 százalékkal növekedett, a hazai egyedek száma 1600 példányra emelkedett. A parlagi sas védelmét célzó pályázatoknak köszönhetően 100 párra szaporodott az állomány. Az elmúlt évtizedekben jelentősen, negyven párról 200-250 párra nőtt a magyarság szimbólumaként is ismert turul, azaz a kerecsensólyom populációja. A rákosi viperák számára szaporító központot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították és folyamatosan telepítik vissza az egyedeket.

Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a számos állatfajnak élőhelyet jelentő erdők kezelése és gyarapítása során kiemelten fontos érvényesíteni az állatvilág aktív megóvásának szempontjait. Éppen ezért az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainál mindenütt megjelentek az olyan célzott lehetőségek, mint például az énekesmadarak számára alapvető erdőszegélyek kialakításának támogatása vagy a számos védett rovarfaj élete szempontjából fontos holt faanyag biztosításának ösztönzése.

Elegyesen ültetett erdők

Az Országfásítási Program keretében az erdőtelepítési támogatások külön lehetőséget adnak a ritka fajokkal elegyesen ültetett erdők létrehozására, ami többek között a beporzók védelme szempontjából jelentős lépés. Az Agrárminisztérium irányításával működő állami erdőgazdaságok nemcsak átfogóan, a változatos élőhelyet jelentő egymillió hektár állami erdő fenntartása során érvényesítik az állatvédelmi szempontokat, hanem speciális programokat is megvalósítanak.

Fogoly és vadmacska

Arról is beszámoltak, hogy a DALERD Erdészeti Zrt. közreműködésével 2021-ben szürke fogoly-védelmi program indult, amelynek célja az állomány fennmaradása és gyarapodása. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb faja, az Európa-szerte őshonos vadmacska védelmében is fajmegőrzési programot támogat az Agrárminisztérium, amely a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával egy erdőkezelési, természetvédelmi és társadalmi szemléletformálási szempontokat egyaránt figyelembe vevő projekt keretében valósul meg. A halgazdálkodásban a biológiai sokféleség és a vízi élőhelyek állapotának javítását segíti a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, amely a következő években 2,5 milliárd forint forrást biztosít erre a célra.

A veszélyeztetett állatok illegális kereskedelmét is akadályozzák

A hazai állatvilág védelmén túl Magyarország a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt is évtizedek óta következetesen végrehajtja.  Ezzel aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a világ más tájain élő veszélyeztetett állatok ne kerüljenek a kipusztulás szélére. Számtalan esetben sikerült megakadályozni, hogy veszélyeztetett állatok jogellenesen bekerüljenek az országba és azon keresztül az Európai Unió más tagállamainak piacaira. Az elkobzott állatokat nemzetközi együttműködések révén több esetben sikerült visszajuttatni eredeti élőhelyükre - írták.