Célt értek a NaTiMon kutatások: új állatjólléti rendszert javasoltak 6 lépésben

A BMEL "Nemzeti Állatjóléti Monitoring" (NaTiMon) projektben 10 intézményből álló konzorcium dolgozta ki azt a koncepciót, amiben rendszeresen és szisztematikusan mérik az állatjóllétet. A tudósok átadták ajánlási jelentésüket a német Szövetségi Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, dr. Ophelia Nicknek. Hat lépést határoztak meg az állattenyésztés fejlesztésére a kutatók. A jelentéshez a szarvasmarha, sertés, csirke, pulyka, juh, valamint az akvakultúrából származó szivárványos pisztráng és ponty tartásának, szállításának és vágásának területeit vonták be.

A Geflügelnews.de cikkére hivatkozva a Magyar mezőgazdaság írta meg, hogy az ajánlás hat lépést tartalmaz a nemzeti állatjólléti ellenőrzésre vonatkozóan. A tudósok kezdetben jogi alap létrehozását javasolják az átfogó monitoringhoz és az intézményi infrastruktúra biztosításához. Továbbá a megvalósítás eszközeit is meg kell tervezni és lehetővé kell tenni a meglévő adatok felhasználását, illetve a hiányzó adatok gyűjtését. Végül pedig a tudósok az állatjóléti monitoring jelentés közzétételét és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé tételét szorgalmazzák.

Ezek az állatok voltak a vizsgálatban

A jelentéshez a szarvasmarha, sertés, csirke, pulyka, juh, valamint az akvakultúrából származó szivárványos pisztráng és ponty tartásának, szállításának és vágásának területeit vonták be, illetve az állattenyésztés kiválasztott keretfeltételeinek leírására indikátorokat javasoltak - írták.

A baromfi esetében az indikátorok közé tartozik például az elhullás, az állatok súlya és egyneműsége. A tojótyúkok esetében a szegycsontok elváltozásai, a tollazat állapota és a bőrelváltozások is hozzáadódnak a fentiekhez. A hízóbaromfi (brojler és pulyka) esetében a talp elváltozásai, az istálló kialakítása szerkezet és a tollazat állapota is megemlítendő.

 Ezen kívül a tudósok a szállításra és a vágásra vonatkozó mutatókat is kidolgoztak.

"A tudomány kialakította az átfogó állatjóléti monitorozás alapját" - mondta Dr. Folkhard Isermeyer, a Thünen Intézet elnöke. Amennyiben a monitoring megvalósul, szilárd tudásbázis jön létre a társadalom és a politika számára. Ezt követően tényeken alapuló értékelést készíthet arról, hogy az állatok hogyan teljesítenek, és milyen hatásai voltak az állattenyésztést javító intézkedéseknek.”

Elérhető a dokumentum

Az összesen 80 oldalas jelentést erre a hivatkozásra kattintva lehet elolvasni.