Kell-e ma a magyar burgonya a piacnak?

A burgonya egykor alapélelmiszernek számított, ám napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterülete is. A nyomott piaci árak sem kedveznek az idén a termelőknek. Aktuális a kérdés, milyen a magyar burgonya helyzete, illetve egyáltalán érdemes-e termeszteni?

Az ágazat helyzetét tekintették át a Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Az eseményen bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

Többféle magyar burgonya is képes lehet alkalmazkodni a szélsőségesebb környezeti körülményeknek

A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközponton belül működő Burgonyakutatási Központ minden év elején megszervezi a Burgonya Ágazati Fórumot. Az egész napos rendezvény széles körű áttekintést nyújtott a jelenlévők számára a magyar mezőgazdaság, azon belül is a burgonyatermelés országos helyzetéről. Szó volt még az uniós és a hazai támogatási rendszer változásairól is. Ismereteket szerezhettek a résztvevők a nemzetközi és hazai burgonyapiac helyzetéről, a vetőgumó-szaporítások aktualitásairól, az európai és hazai karantén kórokozó-helyzetről. Továbbá a Burgonya Kutatási Központ fajtakínálatáról, újdonságairól, illetve néhány jelenleg is tartó kutatási munkáról és azok eredményeiről is eszmét cseréltek.

Kétévente új fajta jön ki

Polgár Zsolt igazgató előadásában áttekintette a több mint 60 éve alakult intézet működésének elmúlt 15 évét. Ezt az időszakot kilenc államilag elismert burgonyafajta jellemez. Két-három évente jönnek elő újabb fajtákkal, amelyek a vetőburgonya-piacon egyedülálló módon összetett rezisztenciával rendelkeznek. Magyarországon piacvezető a 2007-ben elismert Balatoni rózsa. 2013-ban kapott állami elismerést az első magyar nemesítésű feldolgozóipari fajta, az Arany chipke. Ez a magyar burgonya a külföldi próbatermesztésben is kiválóan szerepel.

2017-ben szerzett állami elismerést a Basa, amely bár “A főzési típusú” salátaburgonya-fajta, felhasználási köre igen változatos lehet. A közismert és kedvelt Somogyi kifli ellenálló, jobb gumóformájú leváltója. Jövőre várható a külföldön igen kedvelt sárga héjú, sárga húsú, B/C átmeneti főzési típusú Balatoni sárga fajta állami fajtaelismerése - hangzott el. Polgár Zsolt előrevetítette, hogy az intézet a közeljövőben egyedi minőségű burgonyafajtával készül előállni. A keszthelyi Burgonya Ágazati Fórumon elhangzott témákról a Magyar Mezőgazdaság oldala számolt be.

Átszervezés alatt az intézet

Polgár Zsolt igazgató elmondta, hogy az ország egyetlen burgonyakutató intézete átmeneti időszakot él meg. Tavaly július 1-től ugyanis gazdaságossági és szervezési okokból szétvált a burgonyakutatási és -nemesítési, illetve a vetőgumó-termelési tevékenység. Ez utóbbit a jövőben a száz százalékos egyetemi tulajdonban lévő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi. Kocsis László rektorhelyettes elmondta, hogy az átszervezés célja a hatékonyság növelése, valamint az imputanyag-beszerzés hatékonyabbá tétele. A kutató és a termelő tevékenység kettéválasztásával a kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakembereknek nem kell piaci alapú termelő tevékenységet végezniük.

Zsitnyán Tamás, a tanüzem igazgatója mutatta be a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy az idei egyfajta próbaév lesz a burgonyavetőgumó-termelésben és kiszolgálásban. Reményeik szerint ez kedvező eredményeket hoz a termelő partnerek számára is. Hozzátette, hogy a közeljövőben szeretnék megoldani a termőterületek öntözhetőségét. Ezt fúrt kút és víztározó építésével tervezik, amihez a berendezések több éve rendelkezésre állnak.

A témában itt olvashat tovább: Furcsa helyzetben a magyar burgonya: olcsó, de kevés van belőle.