Hiába férnek meg jól egymással: vagy a mogyoró, vagy a szarvasgomba termel hasznot

Mogyoró és szarvasgomba szakmai napot tartottak Gödöllőn. A Gyümölcs.org szervezte program előadásain többek között az is kiderült, hogy a szarvasgomba termesztése mogyorón jó megoldás, mert hamarabb kezd teremni, mint tölgyön vagy hárson. Azonban el kell dönteni, hogy melyik növény legyen a gazdasági cél, ugyanis éppen eltérőek az igényeik. Ezért a kettőt együtt nem lehet nyereségesen termeszteni.

A Magyar Mezőgazdaság riportját szemléztük. Kevesen gondolják, hogy mennyire melegigényes a mogyoró. A tenyészidőben legalább 16 °C átlaghőmérséklet és 2500 °C hőösszeg az optimális számára - mondta Mendel Ákos a termőhelyválasztásról. Minél melegebb van, annál intenzívebb módszerekkel lehet a növényt termeszteni. A mogyoró jól tűri a téli fagyokat. Kihajtás után is elvisel mínusz 20 °C-ot, az elsőként nyíló barkái csak mínusz 16 °C-on károsodnak. A tavaszi fagyok elkerülésére érdemes a mogyoróültetvényt a környezetből kiemelkedő helyre telepíteni. A folyamatos közvetlen napsütést viszont nem szereti, ugyanis eredetileg erdőszéli növény.

Vízigényes, szélérzékeny

Nagyon vízigényes, részben sekélyen elhelyezkedő gyökérzete, részben nagy levelei és gyors növekedése miatt. Gyorsan kiszárítja a talajt - mondta Mendel Ákos. Évente 700-800 milliméter vízre van szüksége, ebből a legkritikusabb a kötődés és a termésnövekedés (május–június) időszaka. Ugyan szélporozta növény, de az erős szelek károsak a megtermékenyítésre, mert kiszárítják, vagy túl messze sodorják a pollent. A vékony hajtások vagy a terméskezdemények is sérülhetnek, ha nagyon széljárta helyre kerül. Ez ellen védőerdősáv telepítésével lehet védekezni, erre fenyőféléket, vadalmát, vadkörtét, sajmeggyet érdemes ültetni.

A magyar szarvasgomba

Magyarországon erdőkben, fasorokban, patakparton fordul elő a természetben a szarvasgomba. 20-25 éve gyűjtik is és exportálják évente 15-30 tonnás mennyiségben. Francia- és Spanyolország után tulajdonképpen szarvasgomba-nagyhatalom vagyunk - ismertette előadásában Gógán Andrea.

A szarvasgombát egyelőre kevesebb mint 100 hektáron termesztik hazánkban, pedig a természeti és a gazdasági lehetőségek is alkalmasak rá. Amikor száraz meleg van, kevesebb szarvasgombát lehet gyűjteni, és felszökik az ára, ezért érdemes öntözött ültetvényben termeszteni. A felvásárlási ár kilogrammonként 10-20 ezer forinttól 60-80 ezer forintig terjed, a kereslet pedig egész évben folyamatos.

A nyári a leggyakoribb és ezt termesztik a legtöbben. Megbízható, jól terem, május 10-től december végéig gyűjthető. Azonban nem ez a legértékesebb faj. A téli szarvasgomba novembertől február–márciusig gyűjthető. Ugyanebben az időszakban terem a kései szarvasgomba is, ami hazánkban egyelőre nem gyakori, Olaszországban, Ausztráliában és Új-Zélandon termesztik. A nagyspórás szarvasgomba érzékeny, rendszertelenül termő, ám értékes faj - mondta Gógán Andrea. A teljes cikket itt lehet elolvasni.