Hajók segítségével terjednek a kórokozók

Keveset foglalkoznak az emberek azzal, hogyan terjednek át egyik kontinensről a másikra egyes kórokozók, vagy éppen kártevő rovarok. A válasz a kontinensek közötti áruszállításban és a hajók konténereinek mélyén keresendőek.

Az egyik legismertebb és legnagyobb biológiai szennyezés Amerikából indult ki. Egy gombaszerű eukarióta mikroorganizmus, a phytophthora infestans ugyanis Amerikában ’szállt hajóra’ és először Belgiumban ért partot. Később Írországban mutatták ki, ahol gyorsan terjedt és az általa okozott burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást generált.

Olaszországba is behajózott egy kártevő

A 70-es években, Albánia irányából érkezett Olaszországba – szintén hajón – a tigrisszúnyog, ami erősen invazív fajnak minősül. Az általános felmelegedés miatt egyre északibb tájakon honosodik meg, ezért Rómában az önkormányzatok magasabb fokozatba kapcsoltak az éves tigrisszúnyog-ellenes tevékenységeikkel.

Ezen jelenségek miatt jött létre hat évtizede a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), amely gátat kíván szabni a növényi kártevők és betegségek kereskedelem általi terjedésének. Így támogatva a gazdákat, a biológiai sokféleséget, a környezetet és a fogyasztókat.

A kereskedelem, mint hordozó

A FAO sajtóközleménye szerint az invazív fajok különböző csatornákon keresztül terjedhetnek, de a hajózás az egyik legjelentősebb közülük.

Hajókon érkeznek a kártevők

A hajózás pedig napjainkban egyenlő a tengeri konténerekkel: világszerte évente 527 millió tengeri konténerszállítás történik. Azonban nem csupán a rakományuk, de maga a vasszerkezet is hordozója lehet egzotikus fajoknak, betegségeknek. Földmaradványokban magok és potenciálisan ártalmas növényi maradványok lehetnek.

Például egy újzélandi vizsgálat megállapította, hogy az ország kikötőibe az elmúlt öt évben érkező 116 701 üres tengeri konténer 10 %-a szennyezett volt kívül, ami a belső szennyezettség duplája!

A büdösbogár és az ellátási lánc

A károk bőven túlmutatnak a mezőgazdaságon és saját egészségünkön. Invazív fajok gátat képezhetnek a vízi utakban vagy erőművek leállását okozhatják. Biológiai támadások okozta károk a teljes globális gazdasági teljesítmény értékének 5 %-ra rúgnak, ami megegyezik egy évtizednyi természeti katasztrófa hatásával, állapította meg egy tanulmány.

Fotó: makosz.hu

A világkereskedelem 90 %-a hajókon keresztül történik, a szállítmányok nagy része pedig gyorsan bekerül az ellátási láncba. Ezt az utat járta be az értékes gyümölcsöket és terményeket károsító barna büdösbogár, amely Zürichből indult európai hódító útjára.

Növényvédelmi akcióterv felállítása

Tavaly, a Növény-egészségügyi Intézkedések Bizottsága ajánlásokat adott ki a nemzeti növényvédelmi szervezetek számára. Az ajánlásokban figyelmeztették a szervezeteket a tengeri szállítókonténerek jelentette veszélyekre és az ENSZ szállítási egységekre vonatkozó magatartási szabályzatának idevágó részeire.

Ezzel egy olyan rendszert lehetne kialakítani, ami úgy kezeli a problémát, hogy közben nem akadályozza a nemzetközi kereskedelmet.

Abban egyetértés van, hogy a károk és veszélyek mértéke már cselekvésért kiált. Első lépésként már az önkéntes vállalások és a bevált gyakorlatok terjesztése is megoldás lehet. Amennyiben ez nem elegendő, a Bizottság felülbírálhatja jelenlegi álláspontját és nemzetközi sztenderdeket dolgozhat ki.