A facsemete a pockok kedvenc eledele – veszélyben az erdősítések

Egyre nagyobb károkat okoznak országszerte a mezei pockok.  A szokatlanul enyhe tél még nagyobb kihívás elé állítja nemcsak a gazdákat, hanem az erdészeket is. A Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nek például a pocokkárosítás miatt az elmúlt két évben 25 500 darab csemetét kellett pótolnia, ezek költsége meghaladta a 2 millió forintot.

"Mezei pockok okoznak egyre nagyobb károkat az erdősítéseinkben" – írta Facebook-bejegyzésében a Szombathelyi Erdészeti Zrt.. Az apró, de nagyszámú rágcsáló előszeretettel rágja ki ugyanis tőből a már-már fává serdült, többéves csemetéket.

A Szalafő melletti erdősítést kerítés védi a vadkár ellen, a vadháló viszont a mezei pockoknak nem jelent akadályt – nyilatkozta Reider Lajos kerületvezető erdész, aki szerint 2-3 évente figyelhető meg a rágcsálók túlszaporodása, az ún. gradáció.

Mint kiderült, a szalafői erdőterületet 5 éve vetették be makkal, hogy szép tölgyerdőt neveljenek. A csemeték mostanra 150-180 cm-esre fejlődtek. A pockok azonban egyre többet rágnak ki tőből. A lombos fafajokat pusztítják, a fenyőket elkerülik. Az őrségi erdőkben egyelőre T-fák kihelyezésével a pocok természetes ellenségeit, a ragadozó madarakat hívják segítségül.

Kevés a csapadék, sok a táplálék – rengeteg a pocok is  

Ha enyhe a tél, kevés a csapadék, és sok a táplálék, megugrik a létszám. De csapadékos évben is előfordult már súlyos pocokkár. A mezei pocok nagyon szapora faj, kora tavasztól akár 10-szer is fial, esetenként 10-12 utódot hoz világra a nőstény, amelyek már 3 hetesen ivaréretté válnak. A sokszorozódó populációnak néha a vándorösztöne is feltámad.

A gradáció egy idő után magától összeomlik, a nagy egyedsűrűség olyan stresszt okoz az állatokban, hogy tömegesen pusztulnak el. Addig viszont minden növényi anyagot megesznek, megrágnak. Komoly károkat okozva így a mezőgazdaságnak és az erdészetnek – közölte a Vas várrrmegye állami erdeit kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt., amelynek munkatársai az Őrségnek ezen a részén, évekkel ezelőtt, mikor az első jelentősebb kár jelentkezett, 3 erdőrészletben közel 50 T-alakú ülőfát helyeztek ki a ragadozó madarak számára.

A vegyszeres védekezésnek szigorú szabályai vannak

A probléma azonban az, hogyha túlzott mértékű a rágcsálók elszaporodása, akkor az ölyvek és baglyok sem tudják már kellően visszaszorítani a kártevőket. A vegyszeres védekezésnek viszont szigorú szabályai vannak, hívja fel a figyelmet Berdár Zoltán erdőművelési műszaki vezető:

A csalétket a járatokba kell elhelyezni, majd azt be kell temetni. Az elhullott tetemeket pedig össze kell szedni, hogy azokat más állatok ne fogyaszthassák el. Vegyszeres rágcsálóirtás védett területen kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Előfordulhat, hogy mire megérkezik a jóváhagyás, már késő.

2022-ben 2,89 hektáron, 2023-ban 9,33 hektáron okozott kárt a mezei pocok a Szombathelyi Erdészeti Zrt erdőfelújításaiban. Csak az elmúlt két évben pocokkárosítás miatt 25.500 darab csemetét kellett pótolnunk az erdősítéseinkben, ezeh költsége meghaladta a 2 millió forintot – nyilatkozta az erdészeti társaság.

Az állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai idén egyelőre csak az őrségi erdőrészletekben észlelték a rágcsálók nagyobb számú megjelenését.

Több megyében is riadót fújtak

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is riasztotta már a földhasználókat, ahogy közleményükben írták, kiemelten fontos, hogy a gazdák késlekedés nélkül felmérjék a kártevő népességét a táblákon és azok környezetében. Az időben megtett védekezéssel ugyanis csökkenthető a kártétel, amelyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.

Különösen az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok népessége, de a nem művelt területeken (például árokpart, táblaszél, ruderália) is észlelhető tömeges előfordulásuk.

Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók – közölte a Nébih.

Kulcsfontosságú, hogy a gazdálkodók mihamarabb felmérjék a mezei pockok népességét a táblákon és azok környezetében. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás már nem elégséges a kártevő ellen, a késve megtett védekezés pedig hatástalan a gyarapodó egyedszám miatt, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető. A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m² fertőzés esetén indokolt – írták.

Hihetetlen, de háromhetente szaporodhat

A mezei pocokról (más néven kósza pocok, Arvicola terrestris) köztudott, hogy rendkívül szapora, kertekben és mezőgazdasági területeken is gyakran előfordul. Járatait a talajszint alatt 5-15 cm mélyen építi, így a legfrissebb palánták sincsenek biztonságban. A homoktalajon történő termesztés során a nedves talajban végigtúrja a paprikákat és a gyökereket, teljesen elrágva őket. Mivel téli álmot nem alszik, egész évben aktív, ami a gyümölcsfákra és dísznövényekre nézve sem jó hír.

Gyakorlatilag a tél végétől késő őszig több alkalommal, akár tízszer is utódokat hoz a világra. Egy pár szaporulata akár 150-200-ra is tehető.

A pockok felszaporodásában a faji sajátosság mellett az időjárásnak is kiemelt szerepe van, hiszen a hosszú ősz, az enyhe és csapadékszegény tél, majd a korai tavaszodás optimális feltételeket teremt a pockok számára.

Megfigyelhető, hogy a száraz, ugyanakkor táplálékban gazdag időszakban a betegségek nem tizedelik, emiatt még nagyobb az esély a túlszaporodásra. Csapadékos időszakban meggyéríti az állományt a rágcsálókra jellemző tularémia nevű betegség. Szinte valamennyi termesztett növényünk szerepel az étlapján. Folyamatos rágásával számtalan növényt tönkretesz, ezért veszélyes károsítónak számít. Főleg a növények zöld részeit fogyasztja, de megeszi többek között a termést, magot, virágot, gumót, hagymát is. A Nébih korábbi közlése szerint a mezei pocok túlszaporodása (gradáció) általában 3-5 évente figyelhető meg.

Mivel lehet védekezni a túlszaporodásuk ellen?

A Magyarországon a mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid). Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik.

A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatóak.

Szükséghelyzeti felhasználásra alkalmazható: a Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) és a Rodent Stop (75 mg/kg klórfacinon). E rágcsálóirtók szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatóak. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m² feletti fertőzés esetén felületkezeléssel használhatóak.

Fontos, hogy a kezelés kizárólag növényorvos felügyeletével történhet.

A táblán a lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A lakott járatok számát, valamint a terület és a tervezett kezelés információit adatlapon rögzíteni kell. A növényorvos által kitöltött adatlapot a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalban jóvá kell hagyatni.

Különösen fontos, emelte ki a Nébih, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat a kezelés előtt távolítsák el.

A felületkezeléssel érintett területek esetében az illetékes vadásztársaságot is értesítenie kell a gazdálkodónak, még a kezelés előtt.

A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása érdekében ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ célszerű az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása.

(Forrás: hellovidek.hu)