Felelősök az árvácskák pusztulásáért a talajban lakó gombák

Ezen a télen sem pihenhettek sokat a növényvédemi szakemberek. Hetente kapták a kérdéseket az árvácskák pusztulásával kapcsolatban. A pusztulás mértéke néhol elérte a 100%-ot. Tavalyelőtt az enyhe és nedves téli időjárásban főleg a szürkepenészre gyanakodtak a növényvédelmi szakemberek, a virágszirmokon és a leveleken is megjelentek a betegség tünetei. A laborvizsgálatok nem erősítették meg a feltételezést, nem ez okozta a kárt.

Úgy tűnt, hogy a kisvirágú fajták egészségesek maradnak, többször is ajánlották ezeket a nagyvirágúak helyett. Sajnos az idei év rácáfolt erre.

A szürkepenész tünetei sem mutatkoztak, de néhol már februárban ki kellett szedni a beteg töveket az ágyásokból. Egyre bizonyosabb lett, hogy a talajjal kapcsolatos az árvácskák pusztulása. Zsigó György növényorvos Vajna Lászlónak a mezőgazdasági tudomány doktorának segítségét kérte. Több helyszínen is szemléztek, mintáztak.

A talajból támadnak a kórokozó gombák

A súlyos tüneteket mutató, éppen hogy csak vegetáló tövek gyökerének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a talajból támadó kórokozó gombáknak főszerepük lehet a pusztulásban. A gyökérszőrök nélküli vagy a gyökérnyaknál barnuló palánták talajlakó gombák, baktériumok károsítására utaltak. Talaj eredetű fertőzést, növénypusztulást öt-hat kórokozó is előidézhet.

Gyakori lehet például a Fusarium gomba okozta hervadás, a levelek sárgulása és a teljes növénypusztulás.

Valószínű, hogy a február 23-án „felboncolt” árvácskán is egy fuzáriumfaj fertőzésének következménye az edénynyalábok elhalása. A kórokozó fajokat csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet pontosítani, de a közterületi védekezés, gyógyítás lehetőségeit számba véve ennek nincs nagy jelentősége.

Csak gyökérlabdával együtt lehetett kiemelni a palántákat

Megdöbbentő volt az is, hogy a még csak enyhébb tüneteket mutató palántákat jó néhányszor csak az ültetéskori gyökérlabdával együtt lehetett kiemelni. A gyökerek nem tudták túlnőni ezt a kiscserépnyi gyökérlabdát, az ágyás talaja nem engedte, hogy továbbterjeszkedjenek.

A konkrét talajhibákat csak az adott ágyásból vett talajminták elemzése után lehet meghatározni.

A tömörödött talajszerkezet, a hiányos vagy aránytalan tápanyagellátás (akár a túlzásba vitt komposzthasználat), az iszapoló öntözés és az öntözővíz pH-ja mind szerepet játszhatnak abban, hogy legyengülnek a növények, és már nem tudnak ellenállni az enyhe fertőzési nyomásnak sem.

Mindezek mellett az üvegházakból kikerülő és tünetmentesnek tűnő palánták is hozhatják magukkal a kórokozókat. Ezek berobbanhatnak a szabadban, a gyengélkedő növényeken.

Nincs alkalmas gombaölő készítmény

Még az I. kategóriás készítmények között sincs olyan gombaölő készítmény, amellyel eredményesen lehetne védekezni, de 15 °c alatt különben sem működik a permetszerek többsége.

Nincs olyan talajfertőtlenítő szer sem, amelynek a bedolgozásával vagy beöntözésével védekezni lehetne a talajlakó gombák, baktériumok ellen. A kitermelt ágyásföld deponálása után el lehet végezni a kémiai talajfertőtlenítést, de a kezelés hatása kérdéses, sőt az esetleges növénykárosító utóhatásával is számolni lehet. Mindezek mellett költséges eljárás.

Ahol évek óta küzdenek ezzel a gonddal, ott érdemes megfontolni a talajcserét, már csak azért is, mert a tavaszi-nyári palántákat is megfertőzhetik a talajlakó kórokozók.

Több éven át fertőznek

Néhány fajuk több évig is megőrzi a fertőzőképességét a talajban. A talajcsere sem olcsó, és több szakmai kérdést is felvet. Honnan szerezzük be az egészséges talajt, keverjük-e valamivel a kihordás előtt, milyen mélyen és milyen technológiával végezzük el a műveletet (pl. terítsünk-e valamit a talajréteg alá) stb.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, mit ültethetnénk az árvácskák helyett?

Mivel tudnánk pótolni azt a téli színkavalkádot, amit a virágaik mutatnak?

Meg lehetne győzni a megrendelőket a kevésbé élénk, de strapabíróbb növényekről vagy arról, hogy az általuk elvárt látványhoz nagyobb költséggel, többször le kell cserélni az állományt? Nehéz a döntés.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)