Eljön a tiltott és csökkentett vegyszerhasználat kora, az ökológiai gazdálkodás adhat megoldást

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet - ÖMKi írta meg, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése érdekében a mezőgazdasági és élelmiszerrendszerünk átalakítására sürgősen szükség van. Az Európai Bizottság ezért több irányelv kidolgozását kezdeményezte annak érdekében, hogy az Európai Unió élelmiszerrendszerei 2050-ig fenntarthatóvá és klímasemlegessé váljanak. Jelentős célokat tűztek ki az európai zöld megállapodással (Green Deal), ideértve a termőföldtől a fogyasztóig és a biodiverzitási stratégiákat is - írták. 

Komoly változásokat terveznek, sok dolgot csökkentenek a hagyományos növénytermesztés eszköztárából a közeljövőben az Európai Unió szakemberei. A méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerek létrehozása érdekében a termőföldtől a fogyasztóig stratégia célja a tápanyagveszteségek 50%-os, a kémiai növényvédő szerek használatának 50%-os, valamint a tenyésztett állatok számára értékesített antimikrobiális szerek 50%-os csökkentése. A biodiverzitási stratégia célja továbbá, hogy a mezőgazdasági területek legalább 10%-án növelje az élőhelyteremtési céllal fenntartott tájképi elemek számát - lásd az 5. mellékletet. Az a cél, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területének legalább 25%-át ökológiai gazdálkodásra állítsák át, az mind a termőföldtől a fogyasztóig, mind a biodiverzitási stratégiában szerepel- ez azt mutatja, hogy az Európai Bizottság az ökológiai gazdálkodást a többi cél eléréséhez vezető megoldás részeként tekinti - írta az ÖMKi.

Mennyire ismerik az ökológiai gazdálkodás előnyeit?

Bár az ökológiai gazdálkodás hozzájárul a környezetvédelemhez, és a termelési módszereket tudományos kutatások támasztják alá, az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és a termelési potenciált a különböző politikusok és tudósok gyakran megkérdőjelezik - 3,10. Az utóbbi időben a mezőgazdasági nyersanyagok árának az ukrajnai háború miatti emelkedését érvként használják fel arra, hogy feladják a termelőtől a fogyasztóig és a biodiverzitási stratégia célkitűzéseit. Ez azt mutatja, hogy az ökológiai gazdálkodás előnyeit nem ismerik pontosan. Bár az ökológiai gazdálkodás egy különösen erőforrás-kímélő és környezetkímélő gazdálkodási forma, amely a zárt tápanyagkörforgás elvét követi, túl kevés bizalmat kap - 14. 

A tudomány szerepe

Az ÖMKi szerint a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodás számos előnnyel rendelkezik a hagyományos gazdálkodással szemben. Az ökológiai gazdálkodás különösen kedvezően járul hozzá a vízvédelem, a biológiai sokféleség, a talajtermékenység, az éghajlatvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az erőforrás-hatékonyság és az állatjólét területeihez - 10. 

A sokféleség és a nitrogéngazdálkodás szerepe

Egy több, mint 800, mérsékelt éghajlaton végzett kutatás áttekintésével készült tanulmány kimutatta, hogy a növényvilág, a madarak, a rovarok és a pókok sokfélesége jellemzően nagyobb ökológiai gazdálkodás esetén. Ezek az eredmények megerősítik, hogy az ökológiai gazdálkodás a biológiai sokféleségre pozitív hatással van - 13. A nitrogén-gazdálkodás optimalizálása kulcsfontosságú a talaj termékenységének javítása és a negatív környezeti hatások csökkentése szempontjából. 30 pár hagyományos és öko gazdaság bevonásával a nitrogénbevitel, a nitrogénkibocsátás és a nitrogénmérleg összehasonlítását végezték el Németországban. Az összehasonlítások 90%-ában a nitrogénfelesleg alacsonyabb, a nitrogénfelhasználás hatékonysága a párok 60%-ában magasabb volt volt az ökológiai rendszerekben - 4. A szerves trágyák, a komposzt és a kevésbé intenzív talajművelés kombinációja jelentősen javítja a talaj minőségét - 2. 

A kevesebb művelés eredménye

Egy agyagos talajokon végzett, ökológiai gazdálkodás keretei között végzett tartamkísérletben a csökkentett talajművelés magasabb szerves széntartalmat, mikrobiális biomasszát és mikrobiális aktivitást eredményezett a talajban, mint a szántás - 7. Az éghajlatváltozás szempontjából az ökológiai termelési rendszerek hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a mezőgazdasági ágazatban, mivel a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátás - amely hosszú élettartamú üvegházhatású gáz – ökológiai termelésben 40%-kal alacsonyabb - 12. Ezzel összefüggésben egy másik nyugat-európai szántóföldi kísérlet kimutatta, hogy a csökkentett talajműveléssel járó ökológiai módszerek 20%-kal növelték a talaj szerves szénkészletét a felszíni rétegben, ami támogatja a szénmegkötést, azaz a CO2 légkörből való kivonását és a talaj szénkészletében való tárolását6.

A termelékenység szerepe

Az ÖMKi szerint politikai vitákban a termelékenységre való összpontosítás figyelmen kívül hagyja az ökológiai gazdálkodás számos pozitív környezeti előnyét8. Bár a tanulmányok szerint a hagyományos és az ökológiai gazdálkodási rendszerek közötti átlagos terméskülönbség a mérsékelt éghajlati övezetekben 20-25% között mozog, ezek a becslések a növénykultúrától és a régiótól függően jelentősen eltérnek. Másrészt az ökológiai szempontok érvényesítése stabilabb termést biztosíthat, mint a hagyományos termelés. 

Holland körülmények között végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás közötti terméskülönbség idővel csökken, mivel a talaj termékenysége nő, és az agrárökoszisztéma stabilabbá válik. Fontos, hogy az ökológiai gazdálkodás termelékenysége különösen szélsőséges éghajlati viszonyok esetén figyelemre méltó, így például aszály és árvíz esetén - amelyek sajnos egyre gyakoribbak -, ahol az ökológiai gazdálkodás mintegy 30%-kal jobban teljesít, mint a hagyományos gazdálkodás. Végül a termelékenység csökkenését hatékony tápanyag-gazdálkodással, valamint precíziós mezőgazdasággal vagy új digitális technológiákkal - 11 lehet mérsékelni.

A fogyasztói magatartás szerepe

Az intézet anyaga szerint figyelmet kell fordítani a fogyasztói magatartás befolyásolására és az élelmiszer-pazarlás kezelésére a teljes élelmiszerlánc mentén - 8. A jelenlegi, a termőföldtől a fogyasztóig célkitűzés fenntartása hosszú távon biztosítja az élelmezésbiztonságot, miközben egyidejűleg küzd az éghajlatváltozás és a környezetromlás ellen - 1.

Mire van szükség a változáshoz?

A kutatás és az innováció döntő fontosságú az ökológiai koncepciók kidolgozásához és megvalósításához, és ezáltal élelmiszerrendszereink fenntarthatóvá és a jövő számára alkalmassá tételéhez - 9. Az ökológiai ismeretek és megoldások az egész mezőgazdasági ágazatot szolgálhatják, és az éghajlatvédelmi és természetvédelmi intézkedésekbe is integrálhatók. Ehhez erős, az ökológiai termelési módszerekhez értő tanácsadó szolgálatokra van szükség. 

Az ökológiai gazdálkodás jövője és jelentősége

Összefoglalva, az ökológiai gazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a fenntartható élelmiszer-rendszerekhez, és a jövőben is fontos szerepet fog játszani. Az európai zöld megállapodás (Green Deal) céljainak eléréséhez nagyobb elismerésre és támogatásra van szükség a biogazdálkodás és annak tudományos háttere iránt. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos ismeretek platformja továbbra is támogatni fogja a tudósok, tanácsadók és gazdálkodók közötti eszmecserét, hogy hozzájáruljon az ökológiai ágazat további fejlődéséhez. A cél a tudományos kutatásokon alapuló ökológiai gazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése Európa-szerte, valamint az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának elősegítése - írta Maria Ladinig és Bram Moeskops, az IFOAM Organics Europe munkatársa az organic-farmknowledge.org oldalon.