Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/01/news_25301/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
Élelmiszerpazarlás: ennyire (nem) figyelünk oda - MAGRO (title)!

Az emberek többnyire olyan ételt vásárolnak, amire valóban szükségük van. A többség pedig rendszeresen figyeli a lejárati időt is, így általában nem dob ki ételt a lejárati idő előtt. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában. A K&H Bank kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak élelmiszert a magyarok, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, és hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni. Mennyire jellemző ránk az élelmiszerpazarlás?

A K&H Bank tájékoztatása hivatkozik az Agrárminisztérium jelentésére, miszerint 2017-ben fejenként közel 68 kilogramm élelmiszert dobtak ki a magyarok, ami a teljes lakosságra számítva évi 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent. Az Agro Napló cikkét szemléztük. „A Boston Consulting Group jelentése szerint 2030-ig világszinten évente 1,9 százalékkal emelkedik majd a kidobott élelmiszer mennyisége. Az élelmiszerpazarlás nagyon aktuális téma. A probléma a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben, még jelentősebben pedig a fogyasztóknál fog jelentkezni. Főként amiatt, hogy túl sok olyan terméket vásárolnak az emberek, amit végül nem tudnak elfogyasztani. Továbbá meg sem vesznek bizonyos élelmiszereket, mert nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek.

Komoly pénz- és erőforrásveszteséget okoz az élelmiszerpazarlás

A pénzintézet reprezentatív, 500 fő megkérdezésével történt kutatása során arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak a magyar emberek élelmiszert, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, illetve, hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni – ismertette a kutatás témáját Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Amikor lejárna, megesszük, vagy kidobjuk

A K&H kutatása alapján az a következtetés vonható le, hogy a magyarok többnyire csak azt az élelmiszert vásárolják meg, amire valóban szükségük van, és a szavatossági időre is figyelnek. Amikor pedig közeleg a lejárati idő, inkább gyorsan felhasználják vagy kidobják az ételt. Sajnos csak töredékük juttatja el ezeket az ételeket a rászorulóknak. Ha pedig többet főztek vagy vásároltak a kelleténél, akkor szinte ugyanannyian vannak azok, akik a háziállatuknak adják a vacsorájukat, és akik szerint a maradék nem a kedvenceknek való. A kutatás arra is kitért, hogy a magyar lakosság úgy gondolja, többnyire nem szokott ételt a szemetesbe dobni. Viszont ha a kutatók megnézték külön-külön az egyes ételfajtákat, nagy eltéréseket találtak. Természetesen a tartós élelmiszerek – tészta, rizs, konzerv, olaj – és a hústermékek esetében fordul elő a legkevésbé, hogy szavatossági probléma miatt került a szemétbe, bár azért ez is előfordult.

Ezeket inkább kidobták az emberek

A zöldség, gyümölcs, a tejtermékek, hús, felvágottak és pékáru esetében ugyanakkor már azok a fogyasztók vannak nagyobb arányban, akik ritkán ugyan, de kidobják a szóban forgó élelmiszereket. A vizsgált típusok közül a pékáru és a felvágott emelkedik ki. A válaszok alapján ugyanis ez az a két élelmiszerfajta, amely a leggyakrabban végzi a hulladékban. Eközben egyre több boltban találkozhatnak a vásárlók külön polccal, ahova a közeli lejáratú élelmiszereket helyezik ki az eredeti ár töredékéért. Erre van is kereslet, ugyanis összességében a válaszadók többsége – 87 százaléka – szokott ilyen termékeket vásárolni, bár egyelőre csak ritkán – összegzi a tapasztalatokat a bank legfrissebb kutatása.

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás