Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/68/news_24068/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
„DNS-vonalkód” a terményeken - MAGRO (title)!

A Harvard Egyetem kutatóinak tanulmánya felvetette, hogy a haszonnövények termését egy olyan permetszerrel kellene kezelni, amely tartalmaz egyfajta DNS kódot, amelyet gomba- vagy baktériumspórákba juttatnak. Ennek célja az, hogy egy esetleges élelmiszer-mérgezés során könnyen visszavezethető legyen a termék származása. Bár első hallásra inkább veszélyesnek hangozhat ez a megoldás, nagyon is az emberek egészségét szolgálja.

A kutatók genetikailag olyan élesztőket és baktériumokat terveztek, amelyek DNS-e egyedi kódrészleteket tartalmaz, amely alkalmas azonosításra, illetve ezek felismerésére képes gyorsteszteket is fejlesztettek ki – írja az Index. Az elképzelések alapján, ha valaki megbetegszik egy terménytől, amelyet ilyen spórával permeteztek, akkor a DNS-kód segítségével visszavezethető a termőhelyre, a termelőre, a kereskedőre és az élelmiszerláncra a termény. Természetesen ez az eljárás semmilyen egészségi kockázatot nem jelent az emberek számára.

A baktériumok az ételek elkészítése után is azonosíthatóak. (Fotó: Pixabay, Engin_Akyurt)

A termények feldolgozása során sem sérül a DNS-kód, így például a sütés sem árt, és ugyanúgy értelmezhető marad a kód, amely azért is fontos, mert napjainkban a globális kereskedelem következtében nehéz megállapítani, hogy pontosan honnan is származhat az adott termék. Így vélhetően az élelmiszer-mérgezések kiindulópontja is azonosítható lesz.

A WHO összesítése szerint minden évben minden tízedik ember megfertőződik élelmiszer-mérgezés miatt, és 400 ezren bele is halnak a fertőzésbe. Az ilyen élelmiszerek visszakeresése heteket és hónapokat vehet igénybe, ezért szinte lehetetlen a gyors reagálás.

A vizsgálat során Saccharomyces cerevisiae gombákat, azaz sörélesztőt és Bacillus subtilis baktériumokat módosítottak genetikailag. A baktériumok genomjából eltávolították azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a baktérium aktiválódni tudjon. Az élesztőt is elölik permetezés előtt, de érdemes tudni, hogy ez a gomba minden erjesztett élelmiszerben ott van, így a kenyértől az alkoholokig, mindenhol találkozhatunk vele.

A spórák tartósságát úgy vizsgálták, hogy különböző felületekre juttatták azokat, majd pedig letörölték vagy felporszívózták őket, a spórák pedig hónapok múltán is érintetlenül maradtak a felületeken. Az éles tesztelés során pedig cserepes növények leveleire juttatták, ahol minden cserépben lévő növény egyedi DNS-sel rendelkező spórát kapott, és egy hét elteltével vizsgálták meg azokat újra. Az eredmények pedig kimutatták, hogy az adott levél mely cserépből származik, tehát a kísérlet sikeres volt.

Érdemes tudni, hogy nem ez az első alkalom, amikor baktérium spórákat használnak a növénytermesztésben, és permetezik ki azokat a növényekre. Sok biogazdaság alkalmazza ugyanezt a megoldást, viszont ők nem hatástalanítják a baktériumokat. A spórák a vegyszeres permetszereket helyettesítik, ugyanis néhány gazdálkodó szerint azok használata veszélyes lehet az emberi egészségre. A biogazdaságokban általánosságban használt baktérium a Bacillus thuringiensis (Bt). A kutatócsoport vizsgálatai erre a területre is kiterjedtek, és 24 boltban vásárolt élelmiszert vizsgáltak meg, amelyekből tízen találtak Bt-spórákat.

A kutatók szerint a Bt törzsekhez is adhatóak génmódosított spórák, amelyek a korábbi példákhoz hasonlóan visszakövethetőek. Amerikában a módosított Bt törzsek már engedélyezettek a mezőgazdaságban, ezért a hatósági eljárás sem jelent problémát, nagyobb kérdést az emberek befogadóképessége jelent.

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás