Csökkent a termőföld forgalma Tolnában

Jelentősen csökkent a termőföld adásvételek száma a földforgalmi törvény 2014. május 1-i hatályba lépése óta Tolna megyében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a földhivatal adatai szerint.

Az elérhető adatok szerint tavaly május 1-je óta a Tolna megyei elnökség 1144 termőföld-adásvételi szerződést bírált el, és küldött állásfoglalást a mezőgazdasági igazgatási szerv - földhivatal - részére. Az adásvétellel érintett területek átlagos nagysága nem érte el a 2,5 fél hektárt, és felerészben volt szántó művelési ágú.

A Tolna Megyei Földhivatal adatai szerint a földforgalmi törvény életbe lépését megelőző egy évben összesen 5342 termőföld-tulajdonjog átruházási szerződést nyújtottak be adásvétel, csere, ajándékozás jogcímen a megye földhivatalaihoz. A szerződések alapján összesen 6730 hektár, 90 százalékban szántó művelési ágú terület cserélt gazdát.

Az adásvételi szerződések kifüggesztésének 60 napos időtartama alatt 54 esetben, az összes szerződés 4,7 százalékában jelentkezett elővásárlásra jogosult. A települési agrárbizottságok az összes adásvétel 2,6 százalékában, 30 szerződés elbírálása során hoztak elutasító állásfoglalást. Az elutasító állásfoglalások ellen az érintettek 8 esetben éltek kifogással az illetékes helyi önkormányzat felé, a kifogások elbírálása során pedig az illetékes önkormányzat képviselő-testülete 3 esetben megváltoztatta, 5 esetben pedig helyben hagyta az elnökségi állásfoglalást.

A kifogások elbírálása során az illetékes önkormányzat képviselő-testülete egy esetben sem állapított meg jogsértést a NAK megyei elnökségének eljárása kapcsán - jegyezte meg az elnök. Véleménye szerint a földforgalom csökkenése részben a hosszabb adásvételi folyamattal magyarázható; az esetleges jogorvoslatig - azaz a helyi képviselő-testülethez benyújtható kifogásig - öt hónap telik el.

A települési agrárbizottságok jellemzően a magas vételi ár, illetve a befektetési célú földvásárlás címén hoztak elutasító állásfoglalást. A magas ár megítélése településenként változhat. Példaként említve, az egyik elutasított szerződés esetében egy szőlőterületet 3,5 millió forintos áron értékesítettek volna a tolnai borvidéken, amit a települési agrárbizottság magasnak ítélt, de a helyi képviselő-testület elfogadhatónak tartott.

A szántóterületek jellemzően 1,2-1,8 millió forintért cseréltek gazdát, ami nem tér el a törvény hatályba lépése előtti árszinttől.

Forrás: MTI