Keményen kritizálta a baromfiimportot a NAK és a Baromfi Termék Tanács

Az elmúlt években számos kihívás nehezítette a baromfiágazat helyzetét, a különböző járványok, az infláció miatt visszaeső kereslet és az Európai Unió normáit be nem tartó olcsó, ám silány minőségű termékek is komoly károkat okoztak a termékpálya szereplőinek. Az európai csirkehús piacán például jelentős mennyiségű ukrán áru jelent meg, ami nem csak az uniós, így a hazai baromfiágazat, hanem a fogyasztók szempontjából is kockázatosnak bizonyult. A nehézségek ugyanakkor rámutattak az európai uniós önellátás fontosságára, amit minden kihívás ellenére meg kell őrizni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács mindent megtesz itthon és nemzetközi szinten a magyar baromfiágazat érdekeinek képviseletéért és a hazai fogyasztók biztonságáért - fogalmaztak. A NAK anyagát szemléztük.

A szervezettség és az export

A baromfiágazat szervezettsége magas szinten van hazánkban, ezért a többi állattenyésztési ágazathoz képest kevésbé kitett a külső kihívásoknak. Az elmúlt évek járványai – humán és állat-járványok –, valamint gazdasági és politikai eseményei a magas szintű szervezettség ellenére rendkívül megviselték az ágazatot, a változások sok területen szétzilálták a korábban jól bevált értékesítési láncokat, komoly károkat okozva a szereplőknek – hangzott el a Baromfi Világnap alkalmából szervezett konferencián.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta: hazánk baromfiágazata a legnagyobb állati termékpálya, valamint a hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb exportorientált szereplője (az önellátási szint 140-160%). Az ágazatot komoly kihívás elé állítja a madárinfluenza, a járvány miatt kiszámíthatatlanabbá vált a termelés, valamint a kereskedelem, melyet tovább nehezít a sok esetben ellenőrzés nélkül beáramló import.

Aggályok a vakcinatesztelésekkel kapcsolatban

A betegség elleni hazai védekezésben elengedhetetlen a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása, de vitathatatlanul egyre nagyobb érdeklődés övezi a világ minden tájáról az „éles”, termelésben zajló francia vakcinakísérletet is. 

Világszinten másodikként egy erre szakosodott munkacsoport háttérszámításokat végzett, hogy egyáltalán tisztában legyünk e védekezési megoldás kapacitás- és forrásigényével, az egyes termékpályákon való alkalmazási lehetőségekkel. A vakcina használatát illetően hatalmas a megosztottság az egyes országok között, hiszen annak használata súlyosan befolyásolhatja az exportpiacokat.

A BTT elnöke szerint a baromfiágazat helyzetét tovább rontotta, hogy az infláció erősödésével párhuzamosan gyengülő vásárlóerő arra ösztönözte a kereskedelmi láncokat, hogy minél nyomottabb áron vegyék át a beszállítóktól a termékeiket, ezért egyes termékpályákon jelentősen nőtt az import termékek aránya. Az európai csirkehús piacán például jelentős mennyiségű ukrán áru jelent meg, ami nem csak az uniós (így a hazai) baromfiágazat, hanem a fogyasztók szempontjából is kockázatosnak bizonyult. Gondoljunk csak az ukrán eredetű termékek nemrég kirobbant szalmonella-fertőzési botrányára, amely Nagy-Britanniában halálos áldozatot is követelt - mondta a szakember.

Ukrajna baromfiexportjának térnyerése

Kétségtelen tény, hogy a baromfihús a világ egyik legnépszerűbb fehérjeforrása, az iránta való igény pedig a szakemberek szerint tovább emelkedik majd – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki szerint azonban az értékesítési anomáliákkal meg kell küzdenünk. Nem mindegy ugyanis, hogy a keresletet, az igényeket milyen forrásból elégítjük ki. Az EU önellátása baromfihúsból és tojásból is hosszú ideje bőven biztosított, mégis mindkét termékcsoport harmadik országokból származó importja drasztikusan növekedett az elmúlt időszakban. Az EU-ba érkező import baromfi, ezen belül csirkehús több mint egynegyede Ukrajnából érkezik. Az ukrán kereskedelmi megállapodások újabb egy évre meghosszabbításával pedig ez az érték egyharmadra nő. 

A jövőt meghatározó folyamatok a baromfipiacon

A konferencián elhangzott, hogy az EU agrár-kereskedelempolitikája meghatározó tényező lesz az agráriumot érintő kihívások között. Miközben a belső szabályozók folyamatosan szigorodnak – állatvédelem, környezetvédelem, AMR, élelmiszerbiztonság −, a harmadik országokból érkező termékeket az uniós normatívák betartása nélkül is beengedik a közösségbe. Mindez behozhatatlan versenyhátrányba taszítja az európai termelőket.

Az elmúlt évek kemény leckén keresztül világítottak rá az önellátás fontosságára. Amiből van lehetőségünk, ahol adottságaink lehetővé teszik, törekednünk kell a minél nagyobb arányú önfenntartásra, bármiféle kiszolgáltatottság minimalizálására, emellett exportmutatóink további javítására. Az EU elmúlt 10 évi 109-114% közötti baromfihús önellátási szintjét nem szabad veszni hagynunk, azt mindenképp meg kell őriznünk – emelte ki Győrffy Balázs. Ennek érdekében szakmailag megalapozott döntések meghozatalára van szükség - fogalmazott a köztestület elnöke.