Biogazdaság vagy ökogazdaság?

Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökogazdálkodást is végez? Az alábbi cikkben igyekszünk tisztázni a fogalmak jelentését. Valamint néhány főbb jogszabályi pontot felfedni azok számára, akik biogazdálkodás elindításában gondolkodnak.

A görög eredetű „bio”, „öko” és az „organikus” szavak a kizárólag természetes technológiákat használó mezőgazdasági folyamatokat fedik. A végtermékeknek egészségeseknek és tápanyagokban gazdagnak kell lenniük. A három fogalomra tehát egymás szinonímájaként lehet tekinteni. És általában országonként eltérő, hogy hol, melyiket alkalmazzák. Jogrendszerünkben az „ökológiai” (vagy „biológiai”) szó használatát írják elő, azonban mégis a „bio” megjelölés a legismertebb. Az EU országaiban vagy az EU tagállamokból érkező termékeken pedig „organic” (azaz organikus) kifejezés található.

Csak független szerv által ellenőrzött termék viselheti a bio minősítést

Az Európai Unióban 1992 óta törvényileg tisztázott, hogy mi bio és mi nem. Magyarország ezt a szabályozást 2000-ben vette át. Ennek következtében csak olyan termék forgalmazható biológiai, organikus vagy ökológiai szavakkal felvértezve, amelyek a törvényi előírásban foglalt követelményeknek megfelelnek. A hazai piacot 9 EU-s és 1 magyar jogszabály koordinálja. Ezek a következő területekre terjednek ki:

• növénytermesztés
• állattartás
• takarmány előállítása
• méhészet
• gombatermesztés
• feldolgozott élelmiszerek

A jogszabályok betartását az egyes országokban független szervek ellenőrzik, tanúsítják. Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. Az általuk ellenőrzött termékeken lehet csak feltüntetni a bio minősítést, és az ellenőrző szerv hologramját.

Mire kell odafigyelni?

Növénytermesztés

• Termőföld állapota - az addig nem biogazdálkodásra használt földet 2-3 évig pihentetni kell.
• Vetőmag származása – a vetőmagnak is biotermelésből kell származnia.
• Tápanyagpótlás és a növényvédő szerek alkalmazása - Semmilyen műtrágya és mérgező anyag nem alkalmazhat. A "permetező" szerek kizárólag szerves eredetűek lehetnek, és a növényekben nem szívódhatnak fel, valamint vízzel könnyen lemoshatónak kell lenniük.
• A normál gazdálkodásban megengedett 450 rovarirtó szer közül mindössze 7 használható időszakosan a biotermelésben. Mindegyiknek gyorsan és maradéktalanul lebomlónak kell lennie.
• 30 adalékanyag engedélyezett az ökogazdaságokban. Szemben a hagyományos gazdaságokban, ahol több mint 500.

Állattartás

• Nem szabad az állatokat ketrecben vagy megkötve tartani.
• Az állat fajtájának megfelelő nagyságú életteret kell biztosítani mind zárt, mind nyitott területen.
• A fedett rész megvilágításában meghatározott arányú természetes fénynek is szerepelnie kell.
• Száraz, almozott pihenőhelyet kell az állatok számára biztosítani.
• Ha az állat megbetegszik, gyógynövényekkel, homeopátiával, akupunktúrával és gyógyító ásványokkal lehet kezelni. Súlyos megbetegedés elkerülése érdekében lehet gyógyszerekkel kezelni, de évente csak maximum egy-két alkalommal.
• A termékenyítés lehetőleg természetes úton kell, hogy történjen, maximum az inszemináció engedélyezett. A klónozás és egyéb biológiai manipuláció tiltott!
• Az állatok csonkítása (pl. szarvtalanítás, herélés) csak indokolt esetben lehetséges, és a lehető legkevesebb fájdalommal. A szenvedést a vágás esetében is minimalizálni kell.

Takarmány

• Biogazdálkodásból kell biztosítani.
• Tilos bármilyen szert (antibiotikum, növekedési hormon stb.) hozzáadni.
• A kérődző állatok esetében a lehető legtöbb időt kell biztosítani legelésre.

A büdöskét hasznos és természetes kártevőirtóként lehet használni a biogazdaságokban. Távol tartja a nyirkos talajban elszaporodó fonálférgeket

Mi a helyzet itthon?

A biogazdaságok létjogosultsága évről-évre megindoklásra kerül. A fogyasztók keresik, a termelők köre pedig egyre bővül világszerte. Magyarországnak így nem csupán a saját határain belül van lehetősége a bio terén kiteljesedni. A jó minőségű magyar termékek külföldön, exportra is keresettek. Jelenleg azonban még jelentős lemaradásban vagyunk az EU többi országához képest. Itthon a termőterületek mintegy 2,5%-án, 127 hektáron folyik biogazdálkodás. A többi tagállamban ez ennek a duplája. További probléma egyelőre, hogy a megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb élelmiszerek 80%-át exportáljuk. Miközben a fogyasztók által megvásárolt bio termékek 90%-a importból származik.

A törekvések látszanak a Magro.hu piactéren is, ahol az elmúlt évben több ezer kilónyi bio terményt, zöldséget, gyümölcsöt töltöttek fel a gazdálkodók. Jelenleg bio mandula, bio zab, bio fokhagyma, bio búza, bio búzafűlé és bio árpafűlé is található az oldalon.