Bár lassult az élelmiszerek drágulása januárban, mégsem lett olcsóbb a bevásárlás

A 2022. decemberi 44,8 százalékról januárban 44 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon éves összevetésben. A lassulás elsősorban a bázishatások eredménye – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által február 10-én közzétett inflációs adatokra reagálva. Hozzátették, hogy a 2023 első hónapjában mért bolti árakban látszik a szokásos év eleji, az egy évvel ezelőttinél azonban lényegesen kisebb mértékű átárazás.

Alacsonyabb mértékű drágulás

Az MBH számolt be róla, hogy 2023 januárjában a megelőző hónaphoz képest mért drágulás átlagosan 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, 2021 decemberéről 2022 januárjára: 3 százalék helyett 2,4 százalék. Egyes élelmiszerek esetében azonban a korábbinál látványosan kisebb áremelkedést láthattunk – mutatott rá Héjja Csaba szenior elemző. Ezek közé sorolta a baromfi-, a tej- és a sütőipari termékeket, például a csirkecombot, a vajat, illetve a kenyérféléket.

„Ezek a termékek havi összevetésben drágultak ugyan, de beigazolódott az a korábbi véleményünk, hogy a 2023 eleji áremelések egy részét likviditásteremtés miatt a piaci szereplők előre hozták tavaly év végére.”

Hirdetés

Sertéshús, kiskereskedelmi zsugorodás és energiaárak

Januárban éves összehasonlításban a sertéshúsok esetében mutatkozott nagyobb mértékű átárazódás. Ennek az az oka a szakértő szerint, hogy 2022 elején még alacsonyan voltak az árak az általános piaci helyzet miatt, és csak később indultak emelkedésnek. A tőzsdei gabonatermékek ára csökkenésnek indult, de az időbeli átfutás miatt a bolti árakban még a 4-6 hónappal ezelőtti árszintek érvényesek. „Ez azt jelenti, hogy ha tovább emelkedtek volna az árutőzsdén az árak, az jelentősen növelte volna a feldolgozók önköltségét” – mondta Héjja Csaba.

Forgalomcsökkenés is okozza a változást

Az összességében alacsonyabb mértékű átárazásban közrejátszhatott a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása is, a kereslet csökkenésének árcsökkentő hatása – tették hozzá az elemzők. Rámutattak ugyanakkor, hogy az év első hónapja rendszerint gyengébb kiskereskedelmi forgalmat hoz, gyakoriak az akciók – idén is jelentősek voltak –, a KSH azonban nem mér akciós árakat.

Az energiaárak világpiaci mérséklődésével kapcsolatban az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari elemzői arra számítanak, hogy ennek április-május környékén lesznek az élelmiszerárakban érezhető hatásai, drasztikus csökkenésre ugyanakkor nem lehet számítani.

Összegezve úgy látják, hogy az élelmiszerek drágulásának mértéke a következő hónapokban tovább enyhülhet, az árak tetőzése pedig általánosan márciusra várható. „Jelenlegi várakozásaink szerint az élelmiszer-infláció az év végére egyszámjegyűre mérséklődhet” – mondta Héjja Csaba.