Hirdetés
Az erdőben lett milliomos egy gombász Baranyában
Sokak nagy álma, hogy egyszer szarvasgombára bukkan az erdőben. Ez nem mindenkinek teljesedhet be, valaki mégis nagyon szerencsés volt. Baranya megyében megtalálták hazánk legnagyobb isztriai szarvasgombáját.
Az isztriai szarvasgomba a világ legdrágább gombafajtája, kilónkénti ára elérheti a 630-930 ezer forintot is! Ezért sokan keresik különböző segítséggel. Van, aki kiképzett disznóval, vagy éppen kutyával indul a ritka, föld alatt élő fajta keresésére. Az is hajtja a gomba után kutatókat, hogy a kiemelkedően nagy példányokért még nagyobb pénz ütheti a markukat.
A mostani, Baranya megyében megtalált fél kilós példány az információk szerint a legnagyobb isztriai szarvasgomba, amit hazánk területén valaha találtak. Az elsőre még 1998-ban akadtak, de azóta is csak ritkán bukkannak rá 1-1 fajtára.
Hirdetés
A szarvasgomba mivel ritkaságnak számít, így nagyon drága is egybenAz MTI információi szerint az ilyen nagyméretű, értékes gombákat árveréseken szokták értékesíteni. Két éve például egy Olaszországban talált 2 kilós szarvasgombát 18 millió forintért adtak el így, múlt héten pedig egy 1 kilós példányt értékesítettek 33,9 millió forintnak megfelelő dollárért.
Hazánk eddigi legnagyobb szarvasgombáját, egy 1,28 kilogramm súlyú nyári szarvasgombát (Tuber aestivum) 2014-ben találta egy jásziványi erdőben a Truffleminers Kft. egyik munkatársa. Az óriási példányt - amely a szarvasgombák egy kevésbé értékes fajához tartozik - a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ajándékozták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés