Az enyhe téli időjárás hatása a mezőgazdaságra

Várat magára a tél, nemzetközi érdeklődés a magyar szójatermékek iránt, csúcstechnológiával a gyógynövények hatóanyagiért, megújult a falugazdász-hálózat, előtérben az agrároktatás. A részletekért olvassa el eheti agrárhír-összefoglalónkat!

Probléma lehet a rügyezés utáni fagy

A szokatlanul enyhe téli időjárás és a csapadékhiány a jövő hét közepéig tart az előrejelzések szerint. „A gyümölcsöknél akkor lehet probléma, ha január végén, február elején megindul a rügyezés, és utána jön a fagy, de ha ez nem következik be, akár még jó is lehet az idei termés” – mondta el Németh István ügyvezetőnk az Origo.hu portál megkeresésére. Ezen a véleményen van Mártonffy Béla a FruitVeb elnöke is, aki kiemelte a csonthéjasok érzékenységét az elképzelhetően hirtelen érkező lehűlés miatt, ami 2010-ben a kajszi- és őszibarack esetében okozott terméskiesést. A napfény hiánya a szabadföldi és hajtatott zöldségeknek, és kifejezetten a fólia alatti növényeknek okoz gondot. Illetve a kártevők és kórokozók sem ritkulnak megfelelő mértékben, ami a növényvédelem költségeit növelheti az év későbbi szakaszában.

Egy sződi üzemben gyártják magyar világszabadalom alapján azt a szójakészítményt, amelynek beltartalma megegyezik a sertés, vagy marhahúséval, ám lényegesen olcsóbb. A termék három nemzetközi élelmiszeripari kiállításon nyert már innovációs díjat, és azóta is nagy nemzetközi érdeklődésnek örvend, a gyártási technológiát dél-afrikai, kínai, indiai cégek szeretnék megvásárolni. A magyar találmány lényege, hogy az eddig többnyire takarmányként felhasznált szóját most ipari mennyiségben állítják elő, könnyen emészthető, jó minőségű csíráztatott formában. Ráadásul, mivel magyar alapanyagot használnak, így mentes mindenféle génmanipulációtól, ami növeli a piaci értékét.

A Tolna megyei Bikácson biotechnológiával nyerik ki a fűszernövények kivonatát kozmetikumokhoz és növényi gyógyszerekhez, ami 20-50-szeres koncentrációt is jelenthet. A megye ezen területe kiválóan alkalmas gyógynövény termesztésére – majoránna, macskagyökér -, aminek a környéken még hagyománya is van. Emellett közös kutatási program is zajlik a Pécsi Tudományegyetemmel, ahol a vörös szőlőfajták magjában és héjában található rezveratrol nevű hatóanyag pozitív élettani hatása bizonyosodott be, amit hungarikummá szeretnének nyilváníttatni. A hungarikummá válás pedig jövedelmezőnek tűnik: pontosan 135 nyertes pályázó népszerűsítheti a hungarikomokat és nemzeti értékeket, összesen 241.373.000 Ft-ból.

A képen a NAK budapesti irodája látható

A NAK működteti a falugazdász-hálózatot január elsejétől 467 fővel, és budapesti irodáját is megnyitotta. A tanácsadás mellett az őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, káresemény-felmérést, jövedéki adó visszaigénylést, terménybecslést és a növények állapotminősítésével összefüggő adatgyűjtési és -szolgáltatási feladatokat lát el – olvasható a Haszon Agrár hírében. Ezen belül ingyenesen végzi az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést is januártól, tagdíj emelésre pedig nem kell számítani.

A Vidékfejlesztési Minisztérium és az Edutus Főiskola stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a héten azért, hogy az élelmiszergazdaságot és a turizmust fejlesszék, a hazai és határon túli kis- és középvállalkozásokat megerősítsék, és hogy a határon túli gyakorlatorientált képzéseket alakítsanak ki. Közben megalakult az Agrár-Szakképző Iskolák Tanácsadó Testülete, melynek célja a jelenleg 185 tagból álló agrár-szakiskolai hálózat hatékony és sikeres működésének segítése.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei nyomán készültek.