Megfelelő idén a kukorica- és a napraforgótermés

Mennyiségben és minőségben is jó termést takaríthatnak be kukoricából, napraforgóból és szójából a gazdák a Tiszántúlon. Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló ezek hazai termesztési technológiáján. Többek között ez is elhangzott a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara által szervezett XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson. A termésátlag kukoricából országos átlagban eléri a hét tonnát, napraforgóból három tonna várható.

A kukorica, napraforgó és szója termesztésével foglalkozó csaknem 150 gazdálkodó előtt Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) professzora beszélt a részletekről. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A tavalyi történelmi aszály és forróság után idén kedvezőbb volt a kukorica, a napraforgó és a szója termesztéséhez az időjárás, a 30 éves átlagnál kicsivel több csapadék egyenletesebb eloszlásban érkezett. Augusztus elején még úgy nézett ki, hogy kukoricából és napraforgóból rekordtermés lesz. Ám az akkor jött hőhullám miatt ez meghiúsult. A termésátlag kukoricából országos átlagban így is eléri a hét tonnát, napraforgóból három tonna várható.

Javítani és változtatni kell

Bőven lenne javítanivaló a magyar kukorica, napraforgó és szója termesztési technológiáján, mert a termelékenységünk mindössze egyharmada ezekből a németnek, a franciának vagy a hollandnak. Ehhez a Debreceni Egyetem agrárkara sok segítséget tud adni, a konferencián ezeket igyekszünk a gazdáknak bemutatni. Arra kell törekedni, hogy az összes érdekelt hazai fél minden évben megtalálja a számítását – jelentette ki a MÉK egyetemi tanára.

Pepó Péter a Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozás során hozzátette: az orosz-ukrán háború miatt a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben érkezik Európába ukrán kukorica és napraforgó. Ez hozzájárul a világpiaci árak csökkenéséhez. A helyzet véleménye szerint valószínűleg a háború után is megmarad, ami a magyar gazdákat alkalmazkodásra kényszeríti.

Vetésszerkezet, ukrán gabona és behozatali tilalom

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a kukoricáról szóló előadásában beszélt arról, hogy az új piaci helyzetben a magyar gazdáknak megfelelő vetésszerkezetet kell kialakítaniuk és javítaniuk szükséges a tőkeellátottságukat.

Az elmúlt 4-5 évben keresték a magyar gabonát, ez mostanra sajnos megváltozott, annak ellenére, hogy tavaly rekord alacsony termést takarítottak be. Most kínálati piac van, melyre igyekszünk felkészíteni a termelőket – mondta Petőházi Tamás.

Kifejtette, hogy az ukrán gabona Magyarországra érkezését tiltó rendelkezés szeptember 15-ig van érvényben, amelyet lehetséges, hogy december végéig meghosszabbítanak.

Az Európai Uniónak hosszú távon kell megoldania az ukrán áruk európai elhelyezésének a kérdését – fűzte hozzá.

Petőházi Tamás az Egyetem kérdésére kifejtette, hogy nemesítettek már az egyre forróbb, száraz nyarakat jól tűrő kukoricafajtákat, de azok terméshozama sajnos elmarad a hagyományosoktól.