A szója termésbiztonsága = nyereségbiztonság

A szója jelentősége

Az uniós és hazai támogatásoknak is köszönhetően 2014 óta egyre több gazdálkodó foglalkozik szójatermesztéssel. Így az elmúlt években a szója vetésterülete és jelentősége nőtt. Az ágazatot támogatja a viszonylag magas felvásárlási ár és a sokoldalú felhasználhatóság is. A takarmányfehérje-ellátás döntően szója alapanyagra épül. A hazai GMO-mentes szója alapanyagra a takarmány-előállítók és a feldolgozóipar is egyre nagyobb igényt formál. Cél, hogy a hazai szójaszükséglet mind nagyobb hányadát magyar földben termeljék meg a gazdák.

A termésátlagok alakulását nagyban az időjárás, a csapadék mennyisége és eloszlása határozza meg. De számos más tényező is befolyásolja a szója terméseredményét és minőségét. Így a fajta helyes megválasztása, a szakmailag jól végzett gyomirtás, a helyes technológia követése és a megfelelően jó gümőképződés.

A nitrogéngyűjtő gümők kialakulásának folyamata

A pillangós virágú növények biológiai sajátossága a nitrogéngyűjtő gümők képződése, mely folyamatot az alábbi ábrán láthatjuk.

Miért fontos a jó gümőképződés és mi befolyásolja?

A megfelelő gümőképződés esetén a növény nitrogénellátottsága jó, így egészségesen fejlődik és termésátlagban, minőségben is jobb eredményeket hoz, mint ha gyengén vagy egyáltalán nem képződnek gümők. Természetesen igaz ez a szójára is. Mi befolyásolja a gümők képződését?

• A felvehető nitrogén mennyisége: Ha túl sok nitrogén hatóanyagú műtrágyát adunk, akkor elmaradhat a megfelelő gümőképződés. Ennek az az oka, hogy a növény a nitrogén jelenlétében nem „indítja el” a gümőképződési folyamatot. Az ajánlott nitrogénmennyiség a szója esetében maximum 30-50 kg/ha, de talajadottságoktól illetve a hozzáférhető nitrogén mennyiségétől függően el is lehet hagyni.
• A talajok hőmérséklete és levegőzöttsége: A kutatások és a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a túl hideg és levegőtlen talajokban nem képez gümőket a szója. 35°C talajhőmérséklet fölött ugyancsak csökken a gümők száma.
• A tápelemek jelenléte: Bizonyított, hogy a gümőképződéshez a foszfor, a mangán és a molibdén szerepe kulcsfontosságú. Kevés, de pozitív tapasztalat van még a cink és a réz jótékony hatására vonatkozóan is. A bór utánpótlása pedig javasolt, mert hiánya visszamaradást okoz.
• Egyes növényvédő szerek, gyomirtók: Kimutatható, hogy néhány növényvédő szer jelentősen csökkenti a baktériumok csíraszámát, így a rhizobiumokét is.
• Megfelelő gümőképződés csak optimális talaj-pH mellett várható, 6 pH alatt illetve 7,5 pH felett csökken a gümők kialakulásának mértéke.
• A szója nitrogénszükségletének kb. 40-50 %-át a légköri nitrogén megkötésével fedezi, amennyiben a megfelelő gümőképződés megtörténik, ezáltal jelentős mennyiségű nitrogénműtrágya kijuttatása feleslegessé válik.
• Kísérletek tanúsága szerint a hozam akár 20 százalékkal, a fehérjetartalom pedig 2-3 százalékkal nőhet az oltás hatására.

A talajoltás bölcsője a szójánál található

Mivel a szója Magyarországon nem őshonos növény, így a gümők kialakulásáért felelős Bradyrhizobium japonicum baktérium sem található meg talajainkban, ezért kell oltani a szóját a BactoFil Szójaoltóval.

Azokon a területeken, ahol már néhány éve termesztettek szóját, és azt oltották is, ott jelen van valamilyen mértékben a baktérium, így a szója megtalálja szimbionta partnerét. Ugyanakkor egyes termelői vélemények szerint a megismételt oltás biztonságosabb termesztést, magasabb termésátlagot eredményezett.

Mivel a tapasztalatok alapján, oltott szójavetőmag használata mellett a talajoltás még erőteljesebb gümőképződést eredményez, ezért a mai növénytermesztésben ez a technológia ajánlott a termésbiztonság érdekében. Vagyis a Bradyrhizobium oltóanyagot nem csak a magra, hanem vetés előkészítéskor a talajba is be kell juttatni a BactoFil Szójaoltóval.

A fentiek alapján minden szójavetés előtt érdemes a talajok oltása is az oltott szójamag használata mellett.

Daoda Zoltán
Szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.

(x)