Az éghajlatváltozás hatása a károsítókra – 2. rész

Az első részben áttekintettük, hogy milyen tendenciák várhatóak a növényvédelem terén a közeljövőben, mi minek a következtében alakulhat ki. Most részletesebben is átnézzük, hogy mi várható a vírusok, kártevők és gyomnövények terén a változó éghajlat nyomán. Tartson velünk ezúttal is!

Hogyan hat a növényvédelemre az éghajlatváltozás?

Növényi patogénekre gyakorolt hatás:

• a hőmérsékletváltozás közvetlenül befolyásolja a kórokozó fertőzőképességét, reprodukcióját, földrajzi elterjedését, életciklusát
• a hőmérséklet emelkedés elegendő talajnedvesség esetén növelheti a párologtatást meleg, párás mikroklímát idézve elő, amely kedvez a betegségek elterjedésének
• légköri CO₂ koncentráció változása befolyásolja a kórokozó agresszivitását és a gazdanövény érzékenységet (morfológia, fiziológia, tápanyagok és a víz egyensúlya)
• légszennyező anyagok mennyiségének a növekedése (ózon és a nitrogén-oxid): közvetett hatás a gazdanövényre
• UV-B stimuláló hatás gombákra, gyorsabb növekedés, növekvő spóratermelés

A párás levegő kedvez a betegségek terjedésének

Vírusokra és azok vektoraira gyakorolt hatás

A legtöbb növényi vírus vektorok útján terjed. Különösen a levéltetvek esetén várható, hogy az enyhébb tél és a magasabb tavaszi és nyári hőmérséklet jelentősen fogja egyedszámukat növelni. Ezzel együtt a terjesztett vírusok jelentősége is növekedhet (pl.: burgonya Y vírus PVY). A szélsőséges időjárási jelenségek (nyári viharok, nagy szél, zivatar, jégeső) jobban elősegítheti a mechanikai úton terjedő vírusok térnyerését.

Nő a veszélye az eddig csak melegebb éghajlaton vagy üvegházakban előforduló vírusok szabadföldi elterjedésének (pepino mosaic vírus PepMV). Szabadföldön jelentős vektorokká válhatnak a levéltetveken, kabócákon kívül: az üvegházi molytetű, tripszek.

Tudjon meg többet a témáról!

Jöjjön el a Gazdag Gazda Konferenciasorozat Önhöz legközelebb eső állomására (szept. 7. – Budapest, szept. 10. – Kaposvár, szept. 16. – Berettyóújfalu, szept. 22. – Szeged), és tudjon meg mindent az éghajlatváltozás mezőgazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól. Problémák és megoldások, kérdések és válaszok, neves szakértőktől. Részletes programunkból már tájékozódhat a témákról, és az előadások rövid összefoglalóját is megtekintheti. Részletek és jelentkezés: www.magro.hu/konferencia

• nagyobb tavaszi induló kártevő-népesség várható
• a vegetációs időszakban a magasabb hőmérséklet a többnemzedékes fajoknál a nemzedékszám növekedéséhez vezethet
• állandósulhat a korai szabadföldi kártétel számos rovar esetében, melyek korábban délebbre (pl. gyapottok-bagolylepke), az üvegházak környékén (pl. nyugati virágtripsz) teleltek át

Hazánkban a közelmúltban megjelent károsítók:

• különböző pajzstetű fajok:Ceroplastes japonicus, Lepidosaphes beckii, Lepidosaphes gloverii, Parlatoria pergandii, Aonidiella aurantii
• Rhagoletis cingulata – Amerikai keleti cseresznyelégy
• Rhagoletis completa – Dióburok-fúrólégy
• Orsillus depressus – Tuja-bodobács, Oxycarenus lavaterae – Hársfa-bodobács
• Cydalima perspectalis – Selyemfényű puszpángmoly
• fitoplazmák:European stone fruit yellows phytoplasma - Csonthéjasok európai sárgulása, Flavescence dorée - Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Gyomnövényekre gyakorolt hatás:

• melegigényes fajok térnyerése, borításuk növekedése, északi irányú terjedése
• szárazságtűrő (déli termofil) fajok elszaporodása és térnyerése (pl. Ammi majus, Bupleurum lancifolium, Centaurea diluta, Euphorbia lathyris, Ononis alopecuroides, Amaranthus lonchonii, Datura innoxia, Datura metel)
• hűvösebb klímát kedvelő fajok visszaszorulása, térvesztése
• gyorsabb növekedés, korábbi virágzás, nagyobb pollentermelés és zöldtömeg

• gyepek termőképességének csökkenése, részben szárazságtűrő gyomfajok megjelenése miatt

Múlt évhez képest idén kisebb területen károsít a sárgarozsda.

Mik a legjellemzőbb kártevők, veszélyek az itthon termesztett növényeket illetően?

Minden év, ill. évjárat más és más. Nincs két azonos évjárat. A nagy felületen termesztett szántóföldi kultúrákban, sőt bizonyos helyeken az ültetvényekben is, az elmúlt néhány évben a mezei pocok okozta a legtöbb kárt. Idén a fertőzött terület nagysága és a fertőzés mértéke is jelentősen visszaesett. Az elmúlt évhez képest a sárgarozsda fertőzés is kisebb területet érintett.

2014-es évjárat nem volt jó a szőlőre (közel 900-1000 mm csapadék): kártevő rovarok korai fellépése, majd szőlőperonoszpóra, szőlőlisztharmat és szürkepenész fertőzés rontotta a termés mennyiségét és minőségét. Az idei kilátások pillanatnyilag kedvezőbbek.

Legfontosabb problémák:

Szőlőben a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (Flavescence dorée) valamint az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni hatásos védekezés.

A kis felületen termesztett kultúrák növényvédelmi problémáinak a megoldása (minor crop és minor use), pl. bogyós gyümölcsűek, zöldség-, gyógy-, fűszer- és aromanövények stb.

Az amerikai kukoricabogár lárvái elleni hatásos védekezés a korábban engedélyezett neonikotinoid hatóanyagú rovarölő csávázó szerek felfüggesztése miatt nehezebb lett.

Növényvédelmi tanácsok, általános szabályok (kiemelés 5)

A termelőknek és a növényvédelmi szakirányítóknak nagyobb hangsúlyt kell fektetni a méhek és más beporzó szervezetek védelmét biztosító jogszabályok következetes betartására → jogkövető magatartás.

Szerző: Gál Péter, Dr. Novák Róbert, Dr. Ripka Géza /Nébih/

Budapest, 2015. július 20.

Fotó: youtube.com

Olvassa el az első részt is!>>