Az éghajlatváltozás hatása a károsítókra – 1. rész

Az elkövetkezendő évtizedekben folyamatos felmelegedést jósolnak a szakemberek, 2100-ig 1,4–5,8 ° C átlaghőmérséklet növekedés történhet. Mindez drámaian fogja befolyásolni az ökoszisztémát és egyben új kölcsönhatásokat teremt növények, kártevők, kórokozók és azok vektorai között.

A klímaváltozás következményei meglehetősen bonyolultak. Az élővilág egyértelműen reagál az éghajlat megváltozására. Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy az élőlények követik a számukra optimális éghajlati körülményeket, így például az Északi-féltekén élő rovarok elterjedési területe egyre inkább északra tolódik, vagy a kínai hegyekben élő lepkék folyamatosan magasabban fekvő élőhelyekre kényszerülnek. A fajok elterjedésének változása elsőre nem hangzik nagy problémának, viszont nagyon távol állunk attól, hogy megértsük a több tízezer fajból álló komplex ökológiai rendszerek változásait.

A legtöbb kutatás egyelőre csak azzal foglalkozik, hogy hogyan reagálnak majd egyes fajok a klímaváltozásra, gyakran figyelmen kívül hagyva az élőlények közti bonyolult kapcsolatokat. Az élőlények ugyanis sokféleképpen hatnak egymásra. Minden makroorganizmus például együtt él számtalan mikroorganizmussal is. Ez az együttélés általában előnyös és problémamentes: gondoljunk csak a rendkívül diverz emberi bélflórára, vagy a fák mikorrhiza-gombáira. Betegségek és élősködők esetében azonban ez az együttélés problémákat okoz. Ezek a kapcsolatok a klímaváltozás következtében megváltozhatnak.

A fekete ribiszke északabbra „költözik”, nem bírja a meleget

Több jel is utal arra, hogy a klímaváltozás a betegségek előretörését eredményezheti, mivel megnőhet a betegség-terjesztő vektorok elterjedési területe. A klímaváltozás miatt például több szúnyogfaj kiterjeszti élőhelyét és ezáltal megnő a malária és néhány vérzéses láz elterjedési területe is. A felmelegedés, a mezőgazdasági tápanyagok és a magasabb CO2-koncentráció eutrofizációt okoz a parti vizekben, és ez elősegíti a kolera-baktérium szaporodását.

Milyen tendenciák várhatók a közeljövőben?

Lehetséges változások:

• Hőmérsékletnövekedés (felmelegedés)
• Légköri CO₂ koncentráció emelkedése
• Csapadékmennyiség változás (egyenetlen, nyári csapadék csökkenése, a nagy intenzitású, heves esőzések gyakoriságának növekedése)
• Felszín közeli ózon mennyiségének a növekedése
• A tengerek vízszintjének emelkedése
• Óceánok savasodása

Tudjon meg többet a témáról!

Jöjjön el a Gazdag Gazda Konferenciasorozat Önhöz legközelebb eső állomására (szept. 7. – Budapest, szept. 10. – Kaposvár, szept. 16. – Berettyóújfalu, szept. 22. – Szeged), és tudjon meg mindent az éghajlatváltozás mezőgazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól. Problémák és megoldások, kérdések és válaszok, neves szakértőktől. Részletes programunkból már tájékozódhat a témákról, és az előadások rövid összefoglalóját is megtekintheti. Részletek és jelentkezés: www.magro.hu/konferencia

Következmények:

• agroökológiai zónák eltolódása, gazdanövények, kórokozók, kártevők új területekre vándorlása
• hosszabb tenyészidőszak, korábbi kihajtás, csírázás, virágzás, érés (kultúrnövény és gyomnövény esetében is)
• új károsítók (kártevők, kórokozók, gyomnövények) megjelenése
• eddig kevéssé jelentős károsítók nagyobb térhódítása
• talajminőség romlás
• kiszámíthatatlan termelés/termés
• a mérsékelt égöv (30°–50° szélességi fok közötti területek) lesz a felmelegedés vesztese, mert itt a hőmérséklet emelkedése csapadékcsökkenéssel párosulhat.

Növényvédelmi technológiák esetében:

• időben korábbi védekezések (pl. gyomirtás, lemosó permetezés, állománypermetezés)
• a csapadékszegény tavaszi időjárás miatt bemosó csapadékot nem igénylő gyomirtó szerek alkalmazása
• UV sugárzásnak jobban ellenálló növényvédő szer hatóanyagok és formulációk iránti igény növekedése.

Szerző: Gál Péter, Dr. Novák Róbert, Dr. Ripka Géza /Nébih/

Budapest, 2015. július 20.

Folytatása hamarosan következik!