Aszályos tapasztalatok a Kwizda szántóföldi kísérleteiben

A szántóföldi növénytermesztés aszálykárkockázata nem újkeletű és az elmúlt években egyre többet foglalkozunk a lehetséges károk megelőzésével, az időszakos száraz periódusok hatásának mérséklésével. A globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok gyakorisága egyértelműen jelzi, hogy alkalmazkodni kell a gazdálkodóknak.

A nyári szárazság a Kwizda „Terepszemle” kukoricakísérletünkben is látványos volt 2022-ben és a kiértékelések egyik fontos szempontjává vált. A nyári csapadékmennyiség terméspotenciálra gyakorolt hatását az alábbi képekkel illusztráljuk, miszerint a szinte azonos napon készített fényképek szerint 2020 augusztusának elején közel 100%-ban zöld, míg az aszályos 2022-ben ugyanekkor 100%-ban száraz, kényszerérett kukoricaállományt látunk.

Az elmúlt 4 kísérleti évünk több mint 400 kukoricaparcellájának kiértékelésekor azt állapíthatjuk meg, hogy az általunk vizsgált starter-, lombtrágya-, fungicid- és egyéb növényvédelmi összehasonlító kezelések közül a legnagyobb termésre gyakorolt hatása a talaj vízkészletével közvetlenül és érthető módon összefüggő gyomirtásnak volt. Ezt követte a gyökértömeg növelésének közvetett módján a diagrammban bemutatott mikrogranulált starter kezelések termésnövelő hatása.

A Pannon Starter Mega termésnövelő hatása az aszálykáros 2021- és 2022-es években kisebb mértékű, mint a megelőző csapadékos évjáratokban, de egyértelműen kimérhető volt. Az arthrobacter chlorophenolicus metabolizáló talajbaktériumos kombinációja, a Pannon Starter Vital készítmény a féldózisnyi mikrogranulált foszfortartalom ellenére is a két száraz évben meghaladta a Pannon Starter Mega termésnövelő hatását, míg a 2019- és 2020-as magas termésszint esetén alatta maradt. A szélsőségesen különböző évjáratok eredményei hasznos, újabb információkat adtak a mikrogranulált starterezés alkalmazásáról. Az aszályos évjáratokban hatékonyabb Pannon Starter Vital tápanyag-metabolizáló mikrobiológiai hatóanyaga számos igazolt talajkondicionáló hatással bír és ezt megelőzően elsősorban az őszi búza kísérleteinkben ért el jó eredményeket. A részletes termékinformációkért kattintson ide!

A szárazság elleni védekezésben az agrotechnikai tényezők szerepe köztudottan nagy. A vetésszerkezet, fajtaválasztás, vetésidő, a tervezett növénysűrűség, a talajelőkészítés vagy a tápanyag-visszapótlás szakmai döntései teljes mértékben a termelő kezében vannak, és mindegyikük szorosan kapcsolódik az időjárás szeszélyeihez és általában növényvédelmi vonatkozásaik is vannak. Ezek közül néhány gyakorlati példa:

• A nyári szárazság az őszi vetésű kultúráinkat rövidebb időszakban és általában a fontos virágzás-kötődési periódust követően veszélyezteti csak. A kalászosok korai vetésidő választása termésnövelő lehetőség, de a vírusvektorok elleni védekezés szerepe megnő!
• A tavaszi kultúrák közül a napraforgó „szárazságtűrése” híres. A vetésforgón belüli sűrítése viszont kórtani kockázatokkal jár, az aszályosabb régiókban a macrofominás hervadás fertőzési forrása és a betegség kártétele megnövekedhet. Jó hír viszont, hogy a mikrobiológiai készítmények közül a Xilon WP fungicid mikrogranulátum engedélyokiratát elsőként terjesztették ki a sclerotiniás szártőpusztulás mellett a macrofominás korhadás mérséklésére is.
• A fajtaválasztás a legrégebbi és leggyakorlatiasabb szempont a szárazság elleni védekezésben és minden fajtának hathatós segítséget adhatunk a gyökeresedési időszakban a magárokba juttatott, könnyen és tartósan felvehető mikrogranulált foszforral vagy foszfor-lombtrágyázással. (A Kwizda terepszemle kísérletekről bővebb információt ide kattintva talál)
• A kapás növényeink vetésidejének megválasztása annál jobb, minél egységesebb kelést és homogén kezdeti fejlődést érünk el vele, amit a talajunk nedvességtartalma és hőmérséklete együttesen befolyásol. A nyári hőségnapok közeledtét figyelembe véve az április közepi vetésidő megnyugtatóbb, mint a május elejei.
• A szárazabb évjárathoz alkalmazkodás fontos és gyakorlatban is alkalmazott eleme a tőszám csökkentése. 2022-ben a Terepszemle kísérletünkben 68000 csíra/ha növénysűrűséggel vetettük a kukorica parcelláinkat és a 3-ismétlésben tesztelt 85000 csíra/ha sűrítés 270 kg/ha terméscsökkenést eredményezett.
• A talajelőkészítésről: szinte minden szakmai fórum a lazításos, forgatás nélküli alapművelést, a mulcsos felszínű magágyat tartja jobbnak és egyik fő érvük a talajnedvesség minél hatékonyabb megőrzése. A termelők egyik fele így is csinálja és ők az elégedettebbek.
• A tápanyag-visszapótlás kérdését a műtrágya árak drágulása alaposan felforgatta az elmúlt évben. A magas termésátlagok eléréséhez a terméssel kivont makroelemek és az esszenciális mezo- és mikroelemek pótlása nélkülözhetetlen. A szárazabb régiókban a talaj jó káliumellátottságát feltétlenül biztosítanunk kell, hiszen ez a növények vízháztartásának legfontosabb szabályozója! A talaj vízgazdálkodásának közvetett javításához annak mésztartalmáról sem feledkezhetünk meg a kalciumban szegény talajtípusokon, hiszen általa a talaj fizikai szerkezete, a kolloidtartalma közvetlenül is befolyásolja a talaj porozitását, ezáltal a vízkapacitását és víz megtartóképességét.
• A mezo- és mikroelem lombtrágyázások szerepe is nagyobb, amikor a talajnedvesség csökkenése miatt felvételük gátolt. Az olajosoknak a bórlombtrágyák, míg a gabonaféléknek inkább a réz és az általánosan hiányzó cinklombtrágyák hasznosak. A túladagolást kerülni kell, viszont a nem reuritizálható tápelemeket esetenként többször is érdemes használnunk! (lásd Wuxal Réz és Wuxal Boron Plus kísérleti eredmények, aminek a megismeréséhez kattintson ide!

Bízunk benne, hogy 2023-ban az összehasonlító eredményeinket sok-sok csapadékos adatsorral bővíthetjük ki az ország minden tájáról.

Fehér Tamás
Kwizda Agro Kft.

(x)