Fenyeget a fagykár – veszélyben az alma II.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatunk. Ez különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol. A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80 százalékban a tavaszi fagykár a felelős.

Átrendezheti a magyar almatérképet a klímaváltozás

A jövőben – miközben a tavaszi fagyok gyakorisága is csökken – a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik. Vajon az ekkor előforduló fagyok gyakorisága várhatóan nő vagy csökken?

Ehhez három, egymástól jelentősen különböző jövőképet vizsgáltak a szakemberek:

• RCP2.6: azonnali kibocsátás-csökkentéssel a legzöldebb jövőt és a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, vagyis az ipari forradalomhoz képest legfeljebb 2°C-os globális felmelegedést jelenti;
• RCP4.5: közepesen optimista forgatókönyv, amely szerint 2040-től kezdjük meg globális szinten az antropogén kibocsátáscsökkentést;
• RCP8.5: pesszimista forgatókönyv, amely az eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódását jelenti, azaz 2100-ig nem is kezdünk jelentős kibocsátáscsökkentésbe.

Az almafa virágzása körüli fagyveszélyes évek gyakorisága a jelenlegi termőterületeken a század közepéig csak kisebb gyakorisággal fog változni. Jelentősebb a térbeli bizonytalanság, azaz csökkenés és növekedés is valószínű, hiszen a forgatókönyvek, azaz a kibocsátáscsökkentés hatását eltolva, csak nagyjából 20 év múlva érzékelhetjük.

Növekvő fagyveszély északkeleten

A század második felét vizsgálva látható, hogy északkeleten, ahol az almatermesztés legnagyobb jelenlegi területe található, minden forgatókönyv szerint növekvő fagyveszélyre kell számítanunk.

Ugyanakkor, ha a pesszimista forgatókönyvet követi az emberiség, a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagy­veszélyes évek száma, különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén. Sokkal kisebb a gyakoriságnövekedés akkor, ha az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mielőbb elkezdjük csökkenteni.

Mindezek mellett az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban inkább az valószínű, hogy a virágzás körüli időszakban kevesebb évben jelentkezik majd fagy. Az is valószínűsíthető, hogy a ritkábban előforduló fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog egy zöldebb utat követve.

Mindezek azt jelzik, hogy várhatóan hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az almatermesztést megfelelő hatékonysággal folytatni lehessen. Ez olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például a fagytűrő fajtákra való áttérést vagy az almatermesztő régiók átrendeződését.

Két forgatókönyv

A közeljövőben a pesszimista forgatókönyv szerint csak kisebb növekedés várható a fagyveszélyes évek számában, míg a másik két forgatókönyv szerint gyengén csökkenő trend valószínű.

Ha a század végét nézzük, akkor jól látszik, hogy az optimista forgatókönyv szerint nem várható jelentősebb gyakoriságnövekedés, sőt, azokban az években, amikor fagyni fog, a fagyos napok száma még kevesebb is lesz. Ez az almánál korábban virágzó gyümölcsfákat egyértelműen kedvezően érinti.

Ugyanakkor minél később indul el az emberi tevékenység zöldítése, annál gyakoribbak lesznek a jelenlegi termőterületeken a fagyveszélyes évek.

Így a pesszimista forgatókönyv esetén már mindenhol a fagyveszélyes évek előfordulásának növekedésére kell felkészülni.

Ez északon-északkeleten (ahol a meggy a legnagyobb mennyiségben terem) elérheti akár a 40 százalékos növekedést is, miközben ezekben a fagyveszélyes években a fagyos napok száma is várhatóan növekedni fog.

Az alkalmazkodás mellett költsünk a megelőzésre!

Fagyos napokból tavasszal alapvetően egyre kevesebbet észlelünk, de az előre tolódó virágzás alatt fellépő fagyok nagyobb kárt okoznak, mint korábban. Ez kevésbé érinti ugyan a későbbi virágzású almafát, de nagyobb mértékben a többi gyümölcsfát. Mindezek egyes években jelentős terméskieséssel járnak.

A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, ugyanakkor kisebb mértékben ezekben a fagy­veszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető.

Ez a század végére különösen az almát érinti, de a többi gyümölcsfára is hatást gyakorol.

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk. Sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények.

Az almára jellemző, hogy fajtaösszetételben a korábban legnépszerűbb Idared helyett mára a fagyrezisztens fajták (Pinova) kerültek előtérbe. Jó hír lehet, hogy az alma- és a meggytermesztő területek növelését, azaz 1-2 ezer hektárral több gyümölcsfa telepítését tervezik a közeljövőben.

Az öntözés szerepe

Az agrotechnikák közül rövidtávon a következőkkel tudjuk a fagyokat befolyásolni:

• hűtő öntözéssel néhány nappal késleltethető a virágzás megindulása;
• virágzáskor permetező öntözéssel csökkenthető a fagykár, illetve levegőkeveréses technikákkal szélcsendben több fokos melegedést is elérhetünk.

Ezeknek az egyszerűbb módszereknek az alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel is jár. Illetve a hosszú távú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra. Például. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése stb.).

Hőstressz

Fokozott figyelmet követel meg a hőség okozta stressz, ami egy másik lényeges tényező a gyümölcstermesztés során – további kedvezőtlen hatást gyakorolva a legtöbb jelenleg termesztett gyümölcsfánkra.

Sokkal jobban járunk, ha a megelőzésre fordítjuk a rendelkezésre álló tőkét, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkentjük.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)