A termelők fennmaradása a tét a nyerstejár megemelésekor

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a növekvő költségekhez kell igazítani a mára fenntarthatatlan nyerstej-árakat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor több tejtermelő fennmaradása válik kétségessé. A szervezet korábban is többször hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig vagy a nyerstejtől a késztermékig jelenlévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Ugyanis a hazai tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is jelentős kihívást jelent. Ráadásul a tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közleménye szerint a munkaadóknak nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot. A magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell annak érdekében, hogy meg tudják tartani őket. A tejtermelők jelentős iparienergiaár- és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak be. Mindezek miatt képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A helyzetet még tovább rontották az olyan, a nyári hőstressz miatti gondok, mint a tejmennyiség-kiesés, a beltartalom-csökkenés és az állategészségügyi költségnövekedés. A most termelésbe (fejésbe) állítandó üszők felnevelése is több ráfordítást igényelt. Az ország egyes megyéiben a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucerna szenázs készítése vált lehetetlenné - írták.

Nem mindig elég a béremelés

Több tejipari vállalkozás a béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudja megtartani a dolgozókat, így külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulniuk. Mások a robotizált fejésben gondolkoznak. A fejőrobotra történő átállás viszont olyan alapvető technológiai változtatásokat is megkövetel, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor éri meg végrehajtani. A helyzet annyira súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő lesz kénytelen a termelési tevékenységét feladni.

A nyerstej-ár nagyjából 30 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan jót jelent, azonban a nyerstejár az infláció, az input és az egyéb költségek változása miatt nem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Több piaci elemzés is azt mutatja, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 Ft-tal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként. Az üzemi eredményekből azt lehet látni, hogy a tejtermelők helyzete 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott. A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér és a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció miatt a hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. A tejtermelők nyerstejet szeretnének termelni, és hosszú távon akarják kiszolgálni a feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. A hazai tejtermelők életben tartásához – további fejlesztéséhez és a hatékonyság növeléséhez – a mára már fenntarthatatlan nyerstejár szintjét a növekvő költségekhez kell igazítani - írja a közlemény.