A március végi fagyok hatását értékelte a FruitVeB alelnöke

Nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyok köszöntöttek be a 2020. március 23. és 26. közötti éjszakákon, hanem szállított fagy érte az országot. Tehát egy olyan hideg légtömeg tört be hazánk területére, ami nagyon erős széllel együtt eredményezett komoly lehűlést. Szokatlanul hosszú volt az éjszakai fagytartam, a hőmérséklet jellemzően 10-12 órán keresztül volt nulla fok alatt. A leghidegebb a március 23-ára virradó éjszaka volt, amikor is általában mínusz 3 és 6 fok között mozgott a hőmérséklet.

A FruitVeB alelnöke, dr. Apáti Ferenc írt szakcikket a március végi fagyok hatásairól, ezt az anyagot szemléztük. Eszerint a fagyok elleni védekezés technológiai lehetőségei szempontjából fontos, hogy az ilyen típusú fagyok ellen érdemben nem lehet védekezni. Ugyanis a 10-15 km/óra feletti légmozgással járó fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon alacsony hatásfokúak.

Hamarabb volt virágzás

Az enyhe február miatt idén nagyjából 1-1,5 héttel hamarabb, szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is. A Dél-Dunántúlon például már március közepén elkezdődött a kajszi virágzása a korai fajtáknál. Mivel a különböző gyümölcsfajok a különböző termőtájakon a virágzás eltérő szakaszában jártak a március végi fagyok időszakában, így fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként más volt a rügyek, a virágok és a virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben - írta a szakember.

• Mivel a virágzásban legelőrébb a kajszibarack jár, országos viszonylatban nagyjából 60-80 százalékos volt a virágzás mértéke (tehát a virágok ekkora arányban voltak kinyitva), ami lényegében már megfelel a teljes virágzásnak.
• Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét, itt kb. 40-60 százalékos virágzás volt.
• A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor: fajonként, fajtánként és régiónként változó a rügyfakadás és a virágzás előrehaladása. Ezek a fajok 1-3 héttel álltak a virágzás kezdete előtt.

A dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően 1-1,5 héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak. Ezért az előbbiek nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

Az alelnök szerint a fagykárok hatásának megbecslésénél nagyon fontos peremfeltétel, hogy csak rügy-, illetve virágkárokról lehet beszélni. Ezt a terméskiesés mértékére átváltani, vagyis bármilyen becslést adni a terméskiesés, illetve a várható termés vonatkozásában lehetetlen.

Ennek oka két, egymással ellentétesen ható tényező:

Az egyik, hogy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez. Így önmagában még egy több 10 százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. Ebből a szempontból kedvező, hogy a tavalyi gyenge termés miatt a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó, vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve a virágsűrűség. Ez alól a kajszi egyes fajtái képeznek kivételt, mert kajsziban tavaly kifejezetten nagy termés volt.

A másik, hogy a fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutatók virágok, virágszervek elszenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag ép virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. A látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullás megtörténte után) lehet a termést pontosabban becsülni. Dr. Apáti Ferenc hozzátette, hogy jelentősebb virágkárosodás után akkor lehet számítani jó termésre, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja jelentősebb mértékben kedvezőtlenül a termést.

Ennyire érintették a március végi fagyok a gyümölcsfajokat:

• A legjelentősebb virágkárosodást a virágzásban legelőrébb tartó kajszibarack szenvedte el. Fajtától és régiótól függően 40-90 százalék közötti virág- vagy rügykár tapasztalható. Többnyire a korábban nyíló korai fajták nagyobb mértékben, míg a középérésű és késői fajták kisebb mértékben károsodtak. A kajszibarackban a tavalyi nagy termés miatt már eleve több meddő virágot vagy gyengébb virágzást tapasztaltak.
• Az őszibarackban is erősebb virágkár tapasztalható, mértéke hozzávetőlegesen 30-60 százalékra becsülhető, a károsodás erőssége a kajszihoz hasonlóan a fajtától, a régiótól és a virágnyílás mértékétől függ.
• A cseresznye a fagy érkezésekor még nem virágzott, 1-2 héttel azelőtt járt, ennek ellenére a korai fajtáknál viszonylag jelentős (de nem totális) rügykár tapasztalható. Elsősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, kisebb mértékben az északi és keleti országrészeken igaz ez. A későbbi fajtáknál még moderált a rügykár mértéke, akár teljes termésre is elegendő lehet az épen maradó virágok száma.
• A meggy és a szilva esetében mérhetők ugyan kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik ( a jónak tűnő virágrügy-berakódottságnak is köszönhetően).
• Az almatermésűek (alma, körte) még nem mutatnak jelentősebb károsodást, egyelőre ez a fajcsoport tűnik a legkevésbé érintettnek.

A szakember szerint a március 23. és 26. között érkező fagyok okozta virág- és rügykárokból egyelőre semmilyen érdemi következtetést nem lehet levonni a várható termés vonatkozásában.