A hamisításban leginkább érintett élelmiszerek ezek

Az élelmiszercsalás költségcsökkenést jelent a vállalatok számára, nagyon egyszerűen kivitelezhető, és évtizedek óta probléma. Van néhány olyan élelmiszer, amely súlyosan érintett és a valódiságát gyakran kétségbe vonhatjuk.

A bors története igazán érdekes, mert a hamisítása a római időkig nyúlik vissza - írt róla az Origo. Sok gyártó persze a mai napig szennyezi az őrölt borsot, hogy minél alacsonyabban tudják tartani a költségeket. De ez nemcsak a borsot érinti, hanem minden őrölt fűszert. Ha pontosan szeretnénk tudni, mivel fűszerezzük meg ételeinket, inkább használjunk friss fűszernövényeket.

Egy az ételhamisítással foglalkozó könyv szerint a méz a világ harmadik leggyakrabban hamisított terméke. A mézeket gyakran cukrozzák, így a fogyasztó elé nem a 100%-osan tiszta változat kerül.

Így van ez a borokkal is: a kész italt egy másik, gyengébb minőségű borral keverik össze. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha jó hírnevű, megbízható borászatoktól vásároljuk meg a tételeket.

Az extra szűz olívaolaj is nagyon gyakran hamisítottnak számít. A valódi olívából sajtolt olajat olcsóbb fajtákkal keverik, mint a kukorica- vagy a szójaolaj. Pedig ez utóbbi súlyos allergiás reakciókat válthat ki. Olaszországban pedig arról számoltak be 2016-ban, hogy a piacon értékesített olívaolajok körülbelül 80%-a hamis.

Hasonló a helyzet az őrölt és az instant kávéval, mint a borssal: gabonával, karamellával, keményítővel vagy malátával is keverhetik. Ezt az átverést úgy tudjuk a legjobban kiküszöbölni, hogy egész babokat vásárolunk, és otthon daráljuk le.

Amennyiben gyakran vásárolunk gyümölcsleveket, érdemes ellenőrizni a címkét, hiszen ebben az esetben is csalás áldozatai lehetünk. A drágább italokat olcsó almalével szokták hígítani.

Ezt a trükköt persze a lekvároknál is szívesen bevetik, úgyhogy inkább készítsük el magunk, vagy vásároljunk megbízható termelőtől.