A hagyományos, az ökológiai és a permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásait hasonlították össze

Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, melynek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet. Az egyetem közleménye szerint Szilágyi Alfréd, a MATE doktorandusz hallgatójának gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatos kutatásai igen ígéretesek. Az ökoszisztéma szolgáltatások hatását hasonlította össze.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói közel 3 éve vizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására képesek és milyen mértékben teszik ezt. Ezek alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értik, amelyek az ökológiai rendszerek természetes, vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom, és benne az egyén jólétének fenntartásához és növeléséhez. A MATE szakértői az adatok alapján az üzemek fenntarthatóságát is értékelik, amelyhez a FAO által kidolgozott Fenntarthatósági keretrendszert veszik alapul.

A hagyományos, az ökológiai és a permakultúrás rendszer

„Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén” – mondta kutatásának lényegéről Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.

„A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat. Ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelemszámmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat. Az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – mondta a fiatal szakember. A kutatást Dr. Centeri Csaba és Tormáné Dr. Kovács Eszter egyetemi docens irányítja - számolt be róla a MATE.

„A terepi vizsgálatok mellett interjúzást is végeztünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket” – mondta Szilágyi Alfréd az ökoszisztéma szolgáltatások vizsgálatáról.