A biogazdálkodás 3 nagy tévhite és azok tisztázása

A biogazdálkodás különösen érzékeny téma a magyar mezőgazdaságban, ellene és mellette is számos érv szól, amelyek miatt a termelők vérmérséklettől függően sokszor komoly vitákat folytatnak.Az éjszakai permetezéstől a fuzáriumos gabonáig több vád is éri a biotermesztőket. Több tévhit is terjed a témához kapcsolódóan, ezekre találni részletes választ az anyagunkban. Mit nem jelent egy „organikus" gazdaságból származó, EU-ban forgalmazott, öko címkével ellátott termék?

Az Agrárszektor gyűjtött össze 3 fontos tévhitet, és azok cáfolatát, ezt az anyagot szemléztük.

Helyben termesztik:

A világ második legnagyobb organikus fogyasztója Európa. A belső kínálat még nem tudja kielégíteni a teljes keresletet, ezért nagyszámú bioterméket kell importálni az Európai Unióba. A közösség belső piacán még nagyobb a bio áruk tagországi határokon átnyúló forgalma. Az Eurostat adatai szerint az EU fő, külső kereskedelmi partnerei a bioélelmiszerek behozatalában Kína, Ukrajna, Dominikai Köztársaság és Ecuador.

A "zöld" csomagolás minden esetben biogazdálkodásból származó terméket borít:

Az olyan szavak és kifejezések, mint a „természetes”, a „zöld” vagy az „öko” a címkéken és a csomagoláson önmagukban még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a termék a megfelelő biogazdálkodási elvárások szerint készült. Ezért 2010 óta az EU-ban előállított ökológiai gazdálkodásból származó termékeket egy egységes ÖKO címke is segít beazonosítani. A logó azt képviseli, hogy betartották az EU előállítására, feldolgozására, kezelésére és forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat, és azt, hogy a termék legalább 95 százalékban szerves összetevőket tartalmaz. Ez a logó csak olyan termékeken használható, amelyeket egy engedélyezett ellenőrző ügynökség vagy szerv tanúsított. Néhány ország saját organikus logót is létrehozott, akár már korábban, mint az EU (pl. Németország). Ezek nem kötelezőek és csak kiegészítik az EU jelölését.

Bármely, az ökológiai gazdálkodásból származó termék fogyasztása egészséges:

Az áruházak polcain sokféle biotermék található a hamburgertől a pizzán és a sajton át a borig. A felesleges zsír-, só- vagy cukorfogyasztás egészségügyi következményei nem tűnnek el csak azért, mert egy élelmiszer „öko” termék. A túl sok zsír, só és cukor káros az emberi szervezetre, akár bio, akár nem. Továbbá a különböző élelmiszerérzékenységek és allergiák ellen sem véd a bio címke. A mértékletességgel a biológiai gazdálkodásból származó termékek fogyasztása esetén is fontos szempont.

Összességében még sokat kell tanulnia a piacnak és benne a fogyasztóknak, hogy mit is jelent valójában a biológiai gazdálkodásból származó termék. Ezt segítik az egységes címkézés és előállítási standardok az EU-ban - írta a cikk.