Egy magyar találmány hozhat óriási változást az aszály ellen

Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-t is meghaladta az elmúlt 35 évben. A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet.

Jobb lehet a jövő, ha kukorica helyett cirok lesz a magyar földeken?

Óriásit drágultak a zöldségek, és az árak májusig biztosan magasak maradnak

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése alapján soha nem volt olyan meleg Magyarországon, mint 2018-ban. Emiatt drágultak a zöldségek, amelyek csak akkor csökkenhetnek majd, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás. Tavaly a globális átlagnál is nagyobb mértékben melegedett Magyarország.

A csapadékhiány taccsra tette a hazai gabonakereskedelmet

A szárazság alaposan megnehezítette az idei évben a hazai gabonatermesztők és kereskedők dolgát. A Duna alacsony vízállása ugyanis ellehetetleníti a magtárakban álló gabona elszállítását. Bár a kereslet élénk, az ügyleteket csak későbbi elszállítással lehet megkötni.

Erdélyben is porzik a föld, és sok helyen égtek a tarlók

Hasonló a szárazság a délkeleti szomszédunkban lévő, de többségében magyarok lakta területeken az itthonihoz: az elmúlt három hónapban szinte semmi csapadék nem esett Erdélyben. A gazdák csak magas üzemanyagköltségekkel tudják megművelni a talajt, amibe gyakran beletörnek az erőgépek alkatrészei is. Ráadásul egyéb bajt is okoz a szárazság Erdélyben: egyre több a tarlótűz is, ami a gazdák gondatlanságából eredt.

Már felhasználhatók az aszálymonitoring-rendszer adatai

Immár az összes érintett szakterületnek megvan rá a lehetősége, hogy kidolgozza saját módszereit és tevékenységeit az aszálymonitoring-rendszer adatai alapján. Az információk birtokában a napi gyakorlat fókuszába a megelőzés kerülhet. Az üzembe helyezett 47 db és a tervezett közel 100 db mérőállomás a meteorológiai alapparamétereken túl a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat méri.

Széna és szalma nélküli Európa: akár 40 ezer forintba is kerülhet egy tonna gabonaszár

Észak-Európában kiszáradtak a rétek, ezért a normál körülmények között szabadon legelésző szarvasmarháknak is szénát kell vásárolni - szokatlanul magas áron. Az alomnak való szalma is két-háromszor drágább, mint a tavalyi ár. A szárazságot leginkább Angliában, Dániában és Németországban szenvedik meg. Emiatt pedig ezekben az országokban egy tonna gabonaszár igen borsos áron, 40-50 ezer forintnak megfelelő összegért is gazdát cserélhet.

Az aszálysegély lehet a gyógyír a szárazság okozta terméskiesésre

Európa szerte nagy gondokat okozott az aszály, miatti terméskiesés. Ám eltérőek a vélemények afelől, hogy kinek, milyen mértékben és hogyan kell viselnie ennek a terhét. A lengyel és a német növénytermesztők is állami támogatásért folyamodtak a kormányukhoz. Ha meg is kapják, amit kérnek, nem minden hozamingadozás után jár majd a segély.

Aszály Európában: Spanyolország jól jön ki belőle, Németország pórul járt

Európa közel felét kiszárította az aszály, a kontinensen átlagosan 5,6 tonna volt a hozam hektáronként. Így a raktárakba 145 millió tonna búza kerülhet. Ez közel 4 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. A területi eltérések azonban ennél sokkal jelentősebbek voltak. A gazdák nagy részénél okozott terméskiesést az aszály Európában.

Aszály miatt szükségállapotot rendeltek el

A rendkívüli szárazság miatt szükségállapotot hirdettek Lettországban. A helyi kormány a a hitelezőktől próbálja megvédeni a gazdálkodókat, ugyanakkor a veszteségeiket nem vállalja át az állam. A lett kormány egyúttal arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági támogatásokat a szokásosnál korábban utalják át. A károk felmérése még tart. A hírről az MTI számolt be.

Aszály miatt bukhatják a termés negyedét a gazdák

Európa több országa is csapadékhiánnyal küzdött az első júniusi esők megérkezéséig, ami kihat majd a termésátlagokra is. A kedvezőtlen aszályhelyzet miatt a nyári betakarítású kultúrák 10-25 százalékos terméskiesést szenvedtek el.

Jövőre indul az új aszálymonitoring rendszer

Vízhiány-előrejelző rendszert hozott létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az ingyenes aszálymonitoring rendszer várhatóan 2019 tavaszán léphet működésbe, de az élesítés előtt a következő hónapokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai és a KITE Zrt. szakemberei is tesztelik.

A héten megérkezik a gazdák rémálma a légköri aszály

A héten folytatódik a kora nyári idő sok napsütéssel, 30 fok körüli csúcsértékkel, ám a nedves levegő átmenetileg kiszorul hazánk térségéből. Emiatt a hét közepén a záporok, zivatarok esélye jelentősen csökken, ugyanakkor a hét vége felé ismét szórványosan valószínű csapadék. Az érkező száraz levegő miatt, jobbára a hét közepén a legmelegebb órákban már légköri aszályra is számíthatunk.

Adatelemzéssel veszik fel a harcot az aszály és a belvíz ellen

Mezőgazdasági és vízügyi szakemberek részvételével az adatalapú aszály- és belvízkezelésről rendeztek konferenciát Nádudvaron, a KITE Zrt. központjában. A megfigyelőállomások naponta mérik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a páratartalmat, a talajnedvességet, illetve a talajhőmérsékletet.

Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekkel

Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén.

Hivatalos: idén mindenhol aszályhelyzet volt, jöhet a kárenyhítés

Megjelent a földművelésügyi miniszter aszályközleménye. Az ország szinte valamennyi járásában, illetve a közleményben felsorolt járások egyes településein aszályhelyzet volt Magyarországon a 2017. kárenyhítési év alatt.

Sokkal több hasznot hoznak az erdők, mint valaha is gondolnánk

A mezőgazdaságban tevékenykedők sokszor csak legyintenek, ha az erdőkről és azok pusztulásáról esik szó, mondván, nekik nem érdekük azok védelme. Pedig sok minden köszönhető az erdőknek a mezőgazdaságban is, így védelmük mindnyájunk érdeke, ám ez a globális felmelegedés miatt egyre nehezebb feladatnak tűnik.

Ezt biztosan nem gondolná a szilíciumról

A szilíciumról nem esik sok szó a mezőgazdaságban, pedig ez az anyag az oxigén után a második leggyakoribb elem a földkéregben. Most kiderült a növénytermesztés is sokat profitálhat az elemből.