Felbolydulnak a magyar méhészek: módosult szabályzattal választja meg a hazai szakma a vezetőket

Módosította az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a 2020. szeptember 5-i tisztségviselő választások szabályzatát. A tagszervezetek vezetői és a küldöttek e-mailben is megkapják a jelöltek motivációs leveleit és a jelöltek listáját. A budapesti tisztújító küldöttgyűlésen Bross Péter és Tóth Péter közül döntik el a magyar méhészek, ki legyen az egyesület elnöke a következő ciklusban. Cikkünkben a szabályváltozásokról is részletesen beszámolunk.

Megvan az idei mézvizsgálatok eredménye: több méhészetnél találtak problémát

Szeptember 1-ig adhatják be a méhészek a Nemzeti Program támogatások hiánypótlásait

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hívta fel a méhésztársak figyelmét, hogy a Magyar Államkincstár a méhészek és az egyesületek által beadott kérelmek feldolgozásának utolsó szakaszába érkezett. A jogszabály szerint 2020. szeptember 1-ig lehet a méhészeknek és tagszervezeteknek hiánypótlást beküldeni, amennyiben a Kincstár hiányosságot talál a kérelemben. Azoknak, akik rendelkeznek Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében beadott támogatással, azt ajánlják, napi rendszerességgel ellenőrizzék ügyfélkapujukat.

Az éjszakai beporzók: molylepkék

Sokszor olvashatunk arról, hogy a méhek a legfontosabb beporzó rovarok, ami teljes mértékben igaz is, viszont rajtuk kívül több rovar is végzi még ezt a munkát, akár éjjel is. A molylepkék köztudottan éjszakai állatok, és az éj leple alatt ők is szorgosan ténykednek a növények beporzásán, amíg nappali társaik nem aktívak. Egy új tanulmány szerint pedig a molylepkék igen fontos beporzók az angol gazdaságok területein, és nagy szerepet játszhatnak a terméshozam alakulásában.

Az amerikai mezőgazdaság is szenvedhet a méhpopuláció csökkenése miatt

Súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és a természetes táplálékláncot is veszélyezteti a Föld rovarpopulációjának, ezzel együtt a vadméhek számának csökkenése egy új tanulmány szerint. Amerikai és kanadai egyetemek kutatói 7 fontos gyümölcs és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy háziméhek beporzására, akár úgy is, hogy a beporzáshoz helybe viszik a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Már csak néhány napig van nyitva az agrár válságkezelő támogatási program

Az elbírálás egyszerű, a folyósítás gyors lesz az agrár válságkezelő támogatási program második ütemében, amelyre július 27-ig lehet benyújtani a pályázatokat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az anyajuh- és a szarvasmarhatartók, a méhészek, valamint a zöldségtermesztők 6 milliárd forintos keretösszegre nyújthatják be támogatási igényüket a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program második ütemében.

Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön

Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében.

Szappanbuborékok végzik a beporzást a méhek helyett

Japán kutatóknak sikerült megtalálni a fák beporzásának egy alternatív módszerét, ugyanis a méhek száma világszerte rohamosan csökken, a növényeknek viszont szükségük van beporzókra. Így a kutatások során találtak egy olyan módszert a kutatók, amely valójában kifejezetten jól működik, ez pedig a szappanbuborékokkal való beporzás. A buborékok vékony rétegén ugyanis megtapadtak a pollenek, amelyek így elszállítódtak a növényekig. A tesztelés során 95 százalékos sikerességi rátát értek el.

A méheken kívül a darazsakat is vírusokkal fertőzi a varroa atka

A deformált szárny-vírus (DWV) a varroa atkától függetlenül világszerte előfordul a méhekben, és többféle variánsa létezik. A vírus dongókat is megfertőz, és kimutatták már más rovaroknál is. Egy hawaii kutatás során a szakértők a varroa megjelenése után több kórokozót találtak a méheken, mint előtte. Sőt, voltak olyan kórokozók, melyeket a méheken és darazsakon először csak a varroa szigeten való megjelenése után tudtak kimutatni.

Állampolgárságot kapnak a beporzók és a növények az Édes városban

Megkülönböztetett figyelmet kapnak a beporzók a közép-amerikai Costa Rica fővárosának egyik külső negyedében. Ott ugyanis mindent megtesznek annak érdekében, hogy a növények beporzását segítő méhek, denevérek, kolibrik és pillangók a lehető legjobban érezzék magukat. Ennek érdekében állampolgárságot adtak nekik. San José dél-keleti városrésze, Curridabat kiérdemelte a Ciudad Dulce, vagyis az Édes Város becenevet.

Több ok miatt lehet idén kevés akácméz

A csípős, hideg tavaszi reggelek a méhészeknek sok fejtörést és nagy kiszolgáltatottságot jelent. Idén az enyhe tavasz miatt minden folyamat hamarabb érkezett: márciusban kipattantak rügyek, leveleztek a bokrok és a fák, egyre melegebb nappalok voltak, a hőmérséklet országszerte 15-18 fok volt, ez áprilisban nem ritkán 20-23 fokkal folytatódott. Aztán viszont éjszakai fagyok söpörtek végig az országon. Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében is megdermedtek a méhlegelők. Az ország egyes területein 70-90 százalékos volt a fagykár. Vajon mi lesz idén az akácterméssel?

Május 20. a méhek világnapja

A méhek rendkívül fontosak a természet számára, illetve sokat hallhattunk már arról, hogy az emberiség számára is nélkülözhetetlenek ezek az apró rovarok. Hiszen amellett, hogy a növények beporzásában nagy szerepet vállalnak –ebben a mezőgazdasági növények is érintettek-, az általuk készített méz egészséges is az emberek számára. Így nem is véletlen, hogy világszerte ünnepeljük őket, és hogy egy nap az ő tiszteletükre méhek világnapjaként ismert.

A nyúlós költésrothadás elleni készítmény fejlesztésére nyert támogatást egy pécsi vállalkozás

Több mint 120 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól egy, a mézelő méhek pusztulását okozó betegség elleni környezetkímélő készítmény fejlesztésére a pécsi Enviroinvest Zrt. A nyúlós költésrothadás elleni védekezést megcélzó projekt teljes összege 173,47 millió forint. Az új szer hatékonyságát fertőzött kaptárakban tesztelik majd, és a tervek szerint a készítmény bioméhészetekben is alkalmazható lesz.

A mézelő méhekre halálos betegség kialakulásának háttere

Egy új tanulmány szerint az Egyesült Királyság területén található mézelő méhcsaládok esetében egyre gyakoribb a vírusos megbetegedés. A Newcastle Egyetem professzora, Giles Budge által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy 2007 és 2017 között a krónikus méhbénulásban szenvedő méhcsaládok száma folyamatosan növekedett.

A repceméznek is befűtött az idei aszály

Az enyhe tél és a korán jött tavasz ugyan kedvezett a méhcsaládok fejlődésének, a hosszan tartó szárazság és a március végi lehűlés miatt azonban mégis gyengébb lehet az idei repce- és akácméztermés. Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről a méhészek már lemondhatnak. A koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben viszont az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon.

Együtt dolgoznak a gazdák és a méhészek a méhkímélő technológia megvalósulásáért Somogyban

Az elmúlt évek méhpusztulásaival kapcsolatban több helyen is egészséges párbeszéd kezdődött el a növénytermesztő gazdák és a méhészek között. Ugyanis a növények megfelelő, rovarok általi beporzása a gazdák és a méhészek közös érdeke. Jó példa erre a NAK Somogy megyei igazgatósága és a Somogy megyei méhészeti egyesületek közös tájékoztatási tevékenysége. Fontos, hogy a méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket méhkímélő technológia alkalmazásával szükséges kijuttatni.

Rendkívüli intézkedéseket tervez az Európai Bizottság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megsegítésére

Az Európai Bizottság újabb intézkedéseket terjesztett elő a mezőgazdasági ágazat támogatására, hogy enyhítse a koronavírus által okozott hatásokat.

Állatok, amik tenyésztésével szert tehet egy kis mellékesre

A koronavírus kitörését követően több emberben is felmerült annak a kérdése, hogy nem-e lenne jobb megoldás saját magának előállítani a zöldséget, gyümölcsöt vagy éppen az ételhez szükséges húsféléket. Így többen is kertészkedésre, valamint háztáji állatnevelésbe kezdtek, amely Magyarországon sosem volt ismeretlen. Sőt, mondhatni hagyománya van a sertés, a baromfi, vagy éppen a szarvasmarha tartásának háztáji szinten, továbbá többen foglalkoztak méhészettel, nyúltartással és galambtartással is, viszont ez korántsem volt annyira ismert, mint előbb említett társaik. Pedig utóbbiak a jövedelmezőbb állatok, persze nem a hobbi jelleg terén, hanem inkább nagy létszámú tartás esetén.