Szűrők
Találatok száma: 1464
Kategóriák:
Címkék
AKG
AKI
bab
DAS
DON
eke
FAO
GMO
hal
ICL
K+S
K2
KAP
KWS
MVH
NAK
nem
NHP
PGR
tej
UBM
zab
Dátum
Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

db/oldal

Ami a talajnak és a növénynek természetesen szükséges: a Polysulphate

2021.08.16.

Az őszi vetésű növények számára különösen aktuális témáról, a tápanyag-gazdálkodásról tartott élő, on-line webináriumot a gazdák és a téma iránt érdeklődők számára, 2021. augusztus 5-én az Everris/ICL Internationaltől Rácz Gábor szaktanácsadó és Dorka-Vona Viktória tápanyag-gazdálkodási szakértő a Csernozjom Kft. képviseletében. Ebben a cikkben Rácz Gábor előadásának első részét foglaltuk össze.

Ma már senki sem spájzol be burgonyából – kevesebbet is főznek

2021.08.15.

A ‘80-as, ‘90-es években 60–70 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, de mára 6–8 ezer hektárra csökkent ez a terület. A korai krumpli aránya a mindenkori vetésterület 10–15 százalékára zsugorodott, bár a pontos vetésterület évente változik. Mint ahogy a klíma is; a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a Liptói-medencében sem ritka a kukoricatábla. A klímaváltozásból nemcsak az aszályos időszakra panaszkodnak, hanem a hőingadozásra is, amit nehezen visel a burgonya. Szlovákia egésze küzd ezekkel, már hegyvidéki területen sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére alkalmas.

Az eső és a szárazság ellenére hozamrekordot hozott a szezon

2021.08.10.

A szántóföldi növények jó hozamai ellensúlyozták a termőterület csökkenését, az őszi búza és az őszi árpa aratása termésátlagrekorddal zárult. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt közölte, hogy a gazdák 1,5 millió hektáron 8 millió tonna terményt takarítottak be. A termelők munkáját a csapadékos ősz és a hideg tavasz nehezítette, az aratás 2-3 hetet késett.

Már drónnal is permeteznek az Északi Agrárszakképzési Centrumban

2021.08.09.

Az ipari szakképzésben 5 éve működő új intézményi hálózathoz hasonlóan 1 éve alakították át a mezőgazdasági szakképzést is, 2020. július 1-én jöttek létre az agrárszakképzési centrumok. Az Agrárminisztériumhoz tartozó 61 intézményt 5 centrumba szervezték. Az Északi Agrárszakképzési Centrum 4 megye, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 tagintézményét integrálja. Közel 3300 tanulóval, 6 ágazatban tevékeny: mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás, rendészet, gépészet és környezetvédelem. A főigazgató, Lévai Imre beszélt az elmúlt egy évről.

Jöhet akármekkora özönvíz – továbbra is az aszály miatt fáj a gazdák feje

2021.08.07.

Július közepe óta szinte minden európai országban, így itthon is az özönvízszerű esőzésekről, árvizekről szóltak-szólnak a hírek. Vélhetően csak a gazdálkodók beszélnek még mindig az aszályról, ők viszont meglehetősen sokat. Az utóbbi időszakban a rengeteg víz hátráltatja a szántóföldi munkákat. A kombájnok sok helyen napokig állnak, annyira felázik egy-egy felhőszakadás után a talaj. Másutt a nagy pára- és harmatképződés miatt nem lehet indítani a betakarítást. Holott jó lenne minél előbb behordani a földekről a termést, mert sok szem kipereghet a kalászosokból, repcéből, facéliából egyaránt – arról nem is beszélve, hogy egy-egy eső jelentősen rontja az egyébként sem túl rózsás helyzetű kenyérnek való minőségét.

Új magyar búzafajtákat nemesített és hoz a köztermesztésbe az Isterra

2021.08.03.

Az Isterra Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője, Virágné Pintér Gabriella a Füzesabonyban található saját nemesítőállomásukon sikeresen végrehajtott termékfejlesztésről beszélt. Ennek eredményei azok a fajták, amiket a nemesítő szakemberek hazánkban kereszteztek. Tavaly ősszel megtörtént az első olyan fajták bejelentése a NÉBIH kísérleteibe, amelyeknél már nem csak a szelekció, hanem a keresztezés is Magyarországon történt. Olyan nagy hozamú és minőségi termést nevelő búzafajták születtek meg, amelyek kifejezetten a hazai környezetre adaptálhatók.

Parlagfű, Nébih: helyzetkép országosan és veteménytípusonként

2021.07.31.

Július első két hetét továbbra is a rendkívüli hőség jellemezte. A hőség mellett az átvonuló hidegfrontnak köszönhetően több helyen alakult ki heves zápor, zivatar. A lehullott csapadék mennyisége, valamint területi eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen volt. Mindez a kultúrnövények számára hátrányos volt, és nem kedvezett a parlagfű vegetatív növekedésének sem. A megyék többségében a csírázásnak sem kedvez ez az időjárás, csak elvétve látható frissen kelt növény, elsősorban azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Július elején a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség.

A Vetőmag Szövetség hírei: változás a biovetőmagoknál, őszi búza fajtateszt és nagy ökoterület-növekedés

2021.07.31.

Magyarországon az elmúlt 10 évben mintegy 70 százalékkal, közel 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területek mérete. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács munkacsoportja szerint a következő 10 évben komoly mértékű további emelkedés várható ezen a területen. Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a területen.

Ingyenesen tölthető le a tönke és alakor tájfajták termesztése ökológiai gazdálkodásban című kiadvány

2021.07.29.

A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek azzal, sőt, gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványi anyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. További agronómiai előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és a ma termesztett búzánál jobb gyomelnyomó képességük is. Ingyenes kiadvány ír róluk többet.

Kén és szulfát az étrendben: ok az aggodalomra?

2021.07.25.

A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is. A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot.

Nagyot emelkedtek a terményárak: lényegesen drágább a búza és a kukorica

2021.07.22.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 72,6 ezer (+26 százalék), a takarmánybúzáé 63,5 ezer (+24 százalék), a takarmánykukoricáé 77,6 ezer forint/tonna (+62 százalék) volt június utolsó hetében. Az ipari napraforgómag termelői ára (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) 166,6 ezer forint/tonna (+57 százalék) volt. A full-fat szóját (33 százalék fehérje-, 12 százalék olaj- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 187,3 ezer forint/tonna (+32 százalék) áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor.

Feldübörögtek, megindultak az aratásra a kombájnok – óriási a baj a búzában

2021.07.15.

Az ország déli részében gőzerővel folyik a már Péter és Pál napján megkezdődött aratás. A tartós kánikula is hozzájárult ahhoz, hogy az idei hideg tavasz okozta csúszás ellenére – a hagyományokhoz híven – június végén elindulhattak a kombájnok. Elsőként az őszi árpa érését nyugtázták a szakemberek, ezzel kezdődött meg a gabona betakarítása. Az előzetes termésbecslési adatok biztatóak: a jól telelt táblákat a hideg tavasz sem károsította, aztán jött elegendő eső, és a tartósan megmaradó meleg segítette a kalászosok érését (nagy kérdés, hogy a késői érésű fajtáknál okozott-e kényszerérést, ami a hozamokat és a minőséget is befolyásolhatja).

A KWS mindig ott van a gazdák közelében és szaktanácsot is ad a hibridjei mellé

2021.07.15.

Vetőmaghiánytól tart a kukoricában, ezért közös előre gondolkodást és megfontolt tervezést javasol a termelőknek Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. tavaly kinevezett ügyvezetője, aki a cég jövőbeli céljairól, innovációiról, valamint a vetőmagpiacról és a betakarítás alakulásáról is beszélt.

A Güttler SuperMaxx® kultivátorával időt és energiát spórol, ráadásul ingyenes mechanikus gyomirtást is végezhet

2021.07.12.

Hamarosan elérkezik a tarlóhántás szezonja, az aratás után kötelezően elvégzendő művelet. A gazdálkodók általában gyorsan, minél kisebb energiabefektetéssel és időráfordítással szeretnének túl lenni a dolgon, amihez a SuperMaxx® technológia ideális választás. Nagyon sekély, karcolásos tarlóhántást tesz lehetővé, amihez sokkal kisebb a vonóerőszükséglet, a gazdálkodó gyorsabban tud haladni. Mindezekről Vörös Endrével, a Güttler Kft. értékesítési vezetőjével beszélgettünk.

Tönköly, alakor és tönke: ősgabona fajtákat is aratnak a biogazdálkodók

2021.07.10.

Péter és Pál napjával, június 29-én megkezdődött a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívta fel a figyelmet az ÖMKi. A magyarok fejenként átlagosan 37 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben lehet hozzájutni ökológiai gabonákból, sőt, ősgabonákból - tönköly, alakor és tönke - készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz.

Az időjárás kiszámíthatatlan, így az árak is bizonytalanok a búzapiacon

2021.06.27.

A gabonapiac jelenleg időjárási piac, aminek következtében a termelési előrejelzések ingadoznak. Ez most a kukoricára is hatással van, amely egy ideje már nagyon drága. Az allaboutfeed.net hozzáférést biztosít az olvasóknak a határidős piachoz, amely világos áttekintést nyújt a búza, a kukorica és a szójabab legfrissebb fejleményeiről. Most egész Európában kedvező az időjárás a búza számára, ez egyértelmű volt, de például az Egyesült Államokban északon is esett az eső, amire viszont ott a tavaszi búzának volt nagy szüksége.

Simán veri az amerikai részvénypiac hozamát a magyar termőföld értéknövekedése

2021.06.26.

Amikor befektetési lehetőségekről van szó, általában a kötvények, részvények, nyersanyagok és az ingatlanok jutnak először az ember eszébe. Azonban Magyarország egyik legértékesebb erőforrása a termőföld. A domborzati viszonyok, éghajlati- és talajadottságok sokoldalú és színvonalas mezőgazdasági tevékenységre adnak lehetőséget. A kérdés, hogy milyen hozammal kecsegtet ez a reáleszköz és van-e értelme, egyáltalán lehetséges-e napjainkban kizárólag befektetési céllal termőföldet vásárolni?

Hogy tovább lehessen trágyázni: változhat a téli trágyázási tilalom

2021.06.23.

A NAK szorgalmazta, hogy a jelenleginél egy hónappal később, december 1-én kezdődjön a trágyázási tilalom. A jelenlegi szabályozás szerint hazánk termőterületének több mint kétharmadán tilos október 31. és február 15. között a trágyák használata, viszont a klímaváltozás miatt egyre többször tapasztalható enyhébb teleken a növények igénylik a tápanyagot. A téli trágyázási tilalom lerövidítése nem lenne kedvezőtlen hatású a környezetre. Az agrártárca – támogatva a kezdeményezést – indítványozza az Európai Uniónál a rendelet módosítását.

Hirdetésfeladás