Hogy tovább lehessen trágyázni: változhat a téli trágyázási tilalom

A NAK szorgalmazta, hogy a jelenleginél egy hónappal később, december 1-én kezdődjön a trágyázási tilalom. A jelenlegi szabályozás szerint hazánk termőterületének több mint kétharmadán tilos október 31. és február 15. között a trágyák használata, viszont a klímaváltozás miatt egyre többször tapasztalható enyhébb teleken a növények igénylik a tápanyagot. A téli trágyázási tilalom lerövidítése nem lenne kedvezőtlen hatású a környezetre. Az agrártárca – támogatva a kezdeményezést – indítványozza az Európai Uniónál a rendelet módosítását. 

Az uniós kötelezettség nyomán létrejött hazai nitrátrendelet – 59/2008. (IV.29.) FVM – szerint Magyarország nitrátérzékeny területein (a termőterületek több mint kétharmadán) a téli trágyázási tilalmi időszak október 31. és február 15. között van érvényben, ekkor tilos trágyákat alkalmazni. Ugyanakkor az éghajlatváltozás következtében a szabályozás megszületése óta eltelt több mint 10 év alatt enyhébbé váltak a telek, és a növények igényelnék a megfelelő tápanyag-utánpótlást.

A trágyázási tilalom határideje egyre kevésbé életszerű

A jelenlegi hazai szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmaz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már 2017-ben kezdeményezte a jogszabály módosítását. Ezt követően megindultak a tervezett változtatás hatásait vizsgáló kutatások, melyek eredményei alátámasztották a téli trágyázási tilalmi időszak egy hónappal történő lerövidítésének lehetőségét.

Ennek alapján indítványozta a kamara azt, hogy október 31. helyett egy hónappal később, csak december 1-jén kezdődjön a trágyázási tilalom Magyarországon. Az agrártárca támogatja a NAK törekvését, és – az ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet nemrég publikált kutatási eredményeinek birtokában – a nitrátrendelet módosításának engedélyezését fogja kérni az Európai Uniótól. Az EU egyes országaiban eltérő a szabályozás, és hazánkban is indokolt a nitrátrendelet megváltoztatása, amely segítheti a növénytermesztés eredményességének és ezáltal a gazdák versenyképességének javítását. A kísérleti eredmények pedig alátámasztják, hogy a tilalom enyhítésének nem lennének káros hatásai.

Ezt írták a trágyázással kapcsolatos kutatásokról

A kutatások során bebizonyosodott, hogy a trágyázási tilalom enyhítése nem okozna különbséget a talaj nitrit- illetve nitráttartalmában 0-90 cm-es mélységben, nem mosódna ki nagy mennyiségű nitrát-nitrogén a gyökérzóna alá, így tavasszal, a vegetációs időszak kezdetekor a növények könnyen felvehetnék ezt a tápanyagot.

A nitrogénmérleg-számítások szerint 2017-ben az őszi búza, őszi árpa és kukorica esetében a mérlegek 80%-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növények nitrogénfelvétele. Napraforgónál a negatív mérlegek aránya 60%, repce esetében mintegy 50% volt. 2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak, sőt a kukoricánál a negatív mérlegek aránya már 88% volt. Mindez is megerősíti azt a korábban ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos.

A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több mint 99%-ában zöld minősítést ad, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek. A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy az október 31-ével induló tilalmi időszak kezdetének egy hónappal későbbre, december 1-re történő kitolása környezetvédelmi szempontból kockázatos-e. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy ez az átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázatnövekedéssel. A 2016. évre vonatkozó modellezés is csaknem megegyező eredményt mutatott.

A kutatással összefüggésben megjelent publikáció:

https://doi.org/10.3390/su13010417