Nyúl

Teszt ttttt

Bőven van nyúlhús Magyarországon, mégsem esszük

Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább külföldön. A termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle.

Az alföldi puszták téli állatvilága: őzek, nyulak, rókák, nyusztok, hermelinek váltják egymást

A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is.

Vége a magyar teljesítményvizsgálatnak: versenyképesek a hazai nyúlfajták

Közel egy évtizedes kihagyás után öt hazai elismertséggel rendelkező húsnyúlfajta központi teljesítményvizsgálatát végezte el a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, az Agrárminisztérium támogatása és a Nébih szakmai felügyelete mellett. A 11 hétig tartó teszt során a legjelentősebb hazai húsnyúlfajták legfontosabb értékmérő tulajdonságait vizsgálták.

Heves verekedések során alakul ki a dominancia sorrendje az üregi és a házi nyulaknál is

A koronavírus-járvány miatt egyéves késéssel tartották meg a 12. Nyúltenyésztési Világkongresszust Nantes-ban. Összesen 245 előadás érkezett, közülük 15 Magyarországról, legtöbb Kaposvárról. A világkongresszus szervezői e terület első számú szaktekintélyét, Heiko Rödelt kérték fel, hogy az „Etológia és állatjóllét” szekció bevezető előadásában az üregi nyulak társas életével kapcsolatos ismereteket foglalja össze.

Az égbe szökő takarmányárak teszik veszteségessé a vágónyúltermelést

A belföldi nyúlhús-értékesítés 2020-ban 583 tonnáról 711 tonnára nőtt, és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozása szerint idén tovább növekszik. Mindez a „Nyúl-j bele” belföldi fogyasztásösztönző kampánynak köszönhető. A KÁN Egyetemi Napok keretében megrendezett 32. Nyúltenyésztési Konferencián, a nyúlágazat tavalyi teljesítményéről tartott előadásában Juráskó Róbert, a terméktanács elnöke elmondta: jelenleg 6 elismert tenyésztőszervezet található Magyarországon, az anyalétszám 95 ezerről 101 ezerre nőtt.

Ízlik a magyar nyuszi a világnak – a kanadaiak is megkóstolhatják

A világon előállított nyúlhús mennyisége 1961 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt, 2012-ben meghaladta a 1,4 millió tonnát. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a termelés kontinensek szerinti megoszlása. Amíg Európa 91%-os részesedése 1961-hez képest 2012-re 40% alá csökkent, addig Ázsia már a világ termelésének több mint felét (52%) adta. Az egyes kontinensek nyúlhústermelése a nyúltenyésztésben vezető szerepet betöltő országok teljesítményétől függ. Az országok rangsorát 1993-ig Olaszország, azóta pedig Kína vezeti, 2012-ben a két ország együtt a termelés több mint kétharmadát adta. A legnagyobb növekedést a távol-keleti ország érte el, amely 2012-ben 735 ezer tonna nyúlhúst, a világ termelésének 52%-át állította elő. Kínában a nyúlhús mint egészséges élelmiszer előállítását a kormány is támogatja.

Nagyot esett a vadhús ára

Szinte alig kezdődött el 2020 márciusában a vadászszezon, amikor a koronavírus berobbanása miatt az ország szolgáltatásainak jó része leállt. A határok le-, az éttermek bezárása és a kijárási korlátozások komoly hatással voltak a vadászati szektorra. A témával kapcsolatban az Országos Magyar Vadászkamara Békés és Csongrád-Csanád megyei szervezeteinek képviselői is megszólaltak az eddigi és a várható nehézségeket elemezve.

Vadászat a koronavírus idején: a tehetős magyar vadászok költése tartotta életben az ágazatot

Legalább félmilliárd forinttal csökkent a Békés megyei vadásztársaságok árbevétele a koronavírus-járvány miatt 2020-ban – nyilatkozta a Békés Megyei Vadászkamara elnöke. Hrabovszki János úgy fogalmazott: nehéz éven vannak túl, de a 85 békési vadászati egység mind fennmaradt, igaz, jelentősen lecsökkentek a tartalékaik. Az országos vadgazdálkodási adattár szerint Békés megyében 2019-ben 1 milliárd 725 millió forint volt a társaságok árbevétele, ennek 35-40 százaléka esett ki tavaly. Tavasszal és ősszel nem jöhettek Magyarországra a külföldi fizető vadászok; az éttermek bezárása miatt szinte leállt a vadhús értékesítése; a mezei nyúl – amelyet főleg az olasz és a francia piac vett fel – vásárlását több külföldi megrendelő visszamondta, tartva a megbetegedéstől.

Országhatárokon át kötne össze családokat a mezőgazdaságon keresztül egy uniós projekt

Véget ért az EIT Climate-KIC, az Európai Unió fenntartható gazdaságot támogató legnagyobb alapja által finanszírozott pályázat a CEE Community Lab keretein belül. A kiírás során a szervezők olyan, lehetőleg határon átnyúló projekteket, ötleteket, lokális szerveződéseket kerestek, amelyek nem csak segítenek a fenntartható fejlődési célok megvalósításában, de jobbá, vagy könnyebbé is teszik az érintett területen élők mindennapjait.

Már január elejétől beadhatóak a kérelmek az állatjóléti támogatásokra

Több fontos állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatás igénybevételéhez kapcsolódó közlemény jelent meg a Magyar Államkincstár honlapján. A nyulasok január 31-ig igényelhetnek pénzt a tenyésztésbe állításra, a vágósertés és tenyészkoca süldő támogatás igénybevételéről is új információkat közöltek. Megjelentek továbbá a baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások és kifizetési kérelmek benyújtásának feltételeiről szóló közlemények is.

Állatok, amik tenyésztésével szert tehet egy kis mellékesre

A koronavírus kitörését követően több emberben is felmerült annak a kérdése, hogy nem-e lenne jobb megoldás saját magának előállítani a zöldséget, gyümölcsöt vagy éppen az ételhez szükséges húsféléket. Így többen is kertészkedésre, valamint háztáji állatnevelésbe kezdtek, amely Magyarországon sosem volt ismeretlen. Sőt, mondhatni hagyománya van a sertés, a baromfi, vagy éppen a szarvasmarha tartásának háztáji szinten, továbbá többen foglalkoztak méhészettel, nyúltartással és galambtartással is, viszont ez korántsem volt annyira ismert, mint előbb említett társaik. Pedig utóbbiak a jövedelmezőbb állatok, persze nem a hobbi jelleg terén, hanem inkább nagy létszámú tartás esetén.

Ide is elért a koronavírus hatása: komoly értékesítési problémákkal küzd a nyúlágazat

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország. Ezekben az országokban jelentősen visszaesett a kereslet a járványhelyzet hatására. Viszont a takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst pedig hűtve be kell tárolni. Ez mind komoly költségtöbbletet jelent a nyúlágazat szereplőinek. A feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élőnyúl-felvásárlási árak csökkenéséhez vezet.

Legalább 150 emu kell a tenyésztőszervezet alapításához

Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani.

Bővül a piac: egyre több nyúlhús kerül az asztalra

Világszerte évi közel 3 százalékkal nő a nyúlhús fogyasztása. Ebből a magyarok is részesülnek, de a hazai termékek döntő többsége egyelőre az exportpiacokra kerül. A nyúlhús iránti növekvő fogyasztói igény az elkövetkező években várhatóan tovább nő majd. Az előremutatások alapján a piac 2017 és 2025 között 2,3 százalékkal növekszik, 2025-re pedig eléri az 1,8 millió tonnát. Anyagunkból kiderül, hogy néz ki a nyúlhús világpiaca.

Nagyot lendített a nyúlhúsfogyasztás emelkedésében a kampány

Jelentősebb elmozdulás történt a hazai nyúlhúskeresletben, az elmúlt évben mintegy 260 tonnányi terméket adtak el a vágóhidak a kereskedőknek. Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint szinte a nulláról nőtt ekkora szintre a kereslet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szervezet 3 évvel ezelőtt az Agrárminisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közös fogyasztásösztönző kampányt indított. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy a legtöbb hazai áruházlánc kínálatában megjelent a nyúlhús, ami a boltok polcain napi fogyasztási cikként elérhető.

A nyúlhús áfacsökkentéséért és fogyasztásának népszerűsítéséért kampányolnak

Kampányt indított a nyúlhús fogyasztásának ösztönzésére az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A harmadik éve megrendezett promóció fő célja, hogy a belföldi fogyasztás növekedjen. A három szervező első ízben 2017-ben népszerűsítette közös kampánnyal a nyúlhús fogyasztását. Bár a nyúlhús a szakemberek szerint egyre népszerűbb a hazai fogyasztók körében, még mindig nem eléggé keresett termék. Pedig Magyarország exportnagyhatalomnak számít: a kiváló minőségű magyar nyúlhús közel 90 százaléka többek között Németország, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Románia és Hollandia hűtőpultjaiba, valamint éttermeibe kerül.

Tavasszal egyre bátrabbak a haszonállatokat veszélyeztető kisragadozók

A galambokon kívül a különféle kisragadozók is tavasszal szaporodnak. A kis termetű állatok nőstényei anyai ösztöneik által hajtva ilyenkor sokkal bátrabbak és vérmesebbek, mert minél több táplálékot akarnak szerezni az utódaiknak. Ezért nyugodtabb környezetben akár fényes nappal láthatjuk őket, az alkonyat beköszöntével pedig különösen aktívakká válnak. A menyét és a nyest nagy károkat okozhat és néha céltalan öldöklést is végezhet a nyúl-, galamb- és baromfiállományban.