Az égbe szökő takarmányárak teszik veszteségessé a vágónyúltermelést

A belföldi nyúlhús-értékesítés 2020-ban 583 tonnáról 711 tonnára nőtt, és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozása szerint idén tovább növekszik. Mindez a „Nyúl-j bele” belföldi fogyasztásösztönző kampánynak köszönhető.

A KÁN Egyetemi Napok keretében megrendezett 32. Nyúltenyésztési Konferencián, a nyúlágazat tavalyi teljesítményéről tartott előadásában Juráskó Róbert, a terméktanács elnöke elmondta: jelenleg 6 elismert tenyésztőszervezet található Magyarországon, az anyalétszám 95 ezerről 101 ezerre nőtt.

99 százalékban hazai előállítású nyulak

A 60-65 nagyobb nyúltenyésztő telep a két hazai vágóhíd körüli területre koncentrálódik. A vágóhidak 99 százalékban hazai előállítású nyulakat dolgoznak fel – írja a magyarmezogazdasag.hu.

2020-ban 10 821 tonna élő nyulat vásároltak fel, átlagosan nettó 480-560 Ft/élősúly-kg áron.

Az elnök kiemelte, hogy az ágazat továbbra is exportorientált, annak ellenére, hogy az AMC és az Agrárminisztérium támogatásával szervezett belföldi fogyasztásösztöntő kampányok hatására némileg nőtt a hazai fogyasztás.

Danubia Alba; Pannon Fehér; Debreceni Fehér; Hycole; Zika

A szakmai munkáról szólva Juráskó Róbert elmondta, az AM Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya támogatásával és a Nébih felügyelete alatt tart a hazai nyúlfajták központi teljesítményvizsgálata, ebben öt fajta vesz részt, ezek: Danubia Alba; Pannon Fehér; Debreceni Fehér; Hycole; Zika.

Az ágazatot – hasonlóan más állattenyésztő ágazatokhoz – sújtja a takarmányárak emelkedése.

Tavaly a legfontosabb alapanyagokat jó termésátlag, alacsony toxinszint, emelkedő árak és ellátási problémák jellemezte. Nehézségek voltak a búzakorpa és a napraforgó beszerzésével – és gyakorlatilag az összes takarmány-alapanyag ára drasztikusan emelkedett. A kész takarmányok ára így 98-110 Ft/kg-ra nőtt, ami miatt a vágónyúl-termelés veszteségessé vált.

Számos más nehézséggel is meg kell küzdenie az ágazatnak, ilyen az új állatszállításra vonatkozó szabályozás, amely szerint például fajtaspecifikus ketrecben maximum 4 óra alatt kell az állatokat a vágóhídra szállítani, vagy az új állategészségügyi törvényhez való alkalmazkodás, az antibiotikum-felhasználás szigorodó feltételeinek való megfelelés, a 2022. január 1-jétől kötelező online adatszolgáltatásra való felkészülés.

Nehezített gazdálkodás, korszerűsítés

Ugyancsak nehezítik a gazdálkodást az EU Farm to Fork stratégiája keretében meghirdetett állatjóléti előírások, illetve a ketreces nyúltartás felszámolására irányuló európai döntések.

Utóbbiak megnehezítik a nyúltenyésztők korszerűsítési terveit is. Bár a telepek korszerűsítésére támogatást nyerhetnek a gazdálkodók, ám a szakmai szervezet szerint nem lehet tudni, hogy milyen technológiát válasszanak, mi lesz EU-konform 3 év múlva, holott a fejlesztéseket legalább 10 évre tervezik a termelők.