A vetőmagszektor is készül az egyre több éhes szájra

Az elkövetkező 30 év legnagyobb kihívása előtt áll a világ élelmiszerellátó rendszere, mivel a népesség 30 éven belül eléri a 10 milliárdot. A legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez.

A Vetőmagszövetség információi szerint az összesen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény a világpiacon. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukorica vetőmagpiac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. A jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el.

Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában. Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelenleg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel – napraforgóval és repcével – pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban. Magyarországon mintegy 130 ezer hektáron zajlik vetőmag előállítás, az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.

Egyre több lesz az éhes száj, amit el kell látnunk

Az európai vetőmag ágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel a búza területén például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget.

A magyar vetőmag ágazat, mint a kontinens fontos bázisa e szegmensben is fontosnak tartja az élelmiszerláncra váró kihívások kezelését. A magyarországi vetőmag ágazat európai piacokon történő versenyképességének megtartása és fokozása érdekében elengedhetetlen a folyamatos technológiai és technikai fejlesztés, továbbá az új, innovatív eljárások alkalmazása. Ennek fontos elemei a nemesítők által kifejlesztetett, köztermesztésben hasznosuló új fajták, melyek hozzájárulnak a Kárpát-medence agro-biodiverzitásának hosszú távú megőrzéséhez.