Vetőburgonya szaporítások helyzete 2014-ben

Az EU-csatlakozásunk óta nemcsak az új fajtabejelentések csökkentek drámaian, de a vetőburgonya szaporítóterülete is. 2014-ben már 200 hektár alatt volt. A csökkenés elsődleges oka, az import vetőburgonya fokozatos térhódítása, valamint az igen alacsony, becslések szerint, alig 40-50%-os felújítási arány.

Az import vetőburgonya legnagyobb részben Hollandiából kerül hazánkba, illetve még Németország és Ausztria számítanak a jelentősebb importőrök közé. 2014 óta fokozott szúrópróbaszerű vizsgálatokat végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága az import tételek közt, mert több panasz is érkezett. Gazdák elmondása szerint egyre több a minőségileg kifogásolható a külföldről behozott vetőburgonya tételeknél.

Forrás: Burgonya Világ

Az utóbbi években úgy tűnik, hogy a hazai vetőburgonya szaporítás vetésterületének csökkenése nyugvópontra jutott 200 hektár közelében, míg a fémzárolások 2500 tonna körül állandósultak. (2014: 1.748 kg) 2014-ben 197,24 hektáron történt vetőgumó szaporítás, aminek döntő többségét (56%) az I. fokú tételek teszik ki, amit az elit (35%), és a szuperelit (9%) szaporítási fokok követnek. Az itthon szaporított fajták közül továbbra is a Désirée vezet, amit a Red Scarlett követ, míg a dobogó harmadik fokára a Balaton Rózsa léphetett fel. Negyedik helyen az Agria áll, amit a Bellarosa követ megelőzve az idei év talán legnagyobb visszaesőjét a Cleopatrát. Láthatjuk, hogy továbbra is a rózsa héjú fajták dominálnak és más fajtából csak az Agria fért be az élbolyba.

A tavalyi csapadékos nyárnak köszönhetően a fitoftóra okozta a legjelentősebb kártételeket, azonban megelőző védekezéssel csökkenteni lehetett a veszteségeket. Előzetes becslések alapján a nyers termés átlagosan 32,5 tonna lesz hektáronként a túlnyomórészt öntözetlen szaporításokban. A nyár eleji száraz 1,5-2 hét során, intenzív rizoktónia fertőzések is kialakultak, de varas gumókra is lehet számítani. A betakarítást a csapadékos időjárás nehezítette meg több helyütt. Aki gumiszerűen puha, cérna hajtásokat nevelő gumókkal találkozik, feltétlenül jelezze a NÉBiH-nek. Mivel ezek a sztolbur betegség tünetei és feltétlenül meg kell akadályozni az elterjedését.

2014-ben sok gondot okozott a fitoftóra, ami nem csak a krumplit, de a paradicsomot is megtámadja. Forrás: szepkertert.hu

Nagy kockázatot jelent a gazdálkodóknak, ha ellenőrizetlen forrásból, nem fémzárolt vetőburgonyaként „disznó krumplit” vásárolnak. Az így vásárolt kiindulási anyaggal ugyanis jelentős, 20-30%-os terméskiesést is okozhatnak maguknak az időjárástól függetlenül. Továbbá jelentősen megnő a burgonyát károsító betegségek megjelenésének és károsításának veszélye. Az előző évben még megpróbálhatták a veszteséget a rossz időjárásra fogni, azonban idén egyértelműen látszani fog, hiszen fémzárolt vetőburgonya elültetéséből származó táblák jobban teljesítenek.

A NÉBIH több vetőburgonyával kapcsolatos reklamációt kivizsgált tavaly, azonban találkoztak olyan ügyekkel is, amikor nem tudtak segíteni, mert a reklamáló gazda nem tudta igazolni a vetőburgonyája eredetét. Ugyanis csak a fémzárolt vetőburgonyából származó növényállományok termése követhető nyomon, és az ilyen vetőgumó forgalmazója számonkérhető.

Szeptemberben elkezdődött a vetőburgonyával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálat. Így az Európai Uniós jogszabály módosítások követésén túl új elemeket is bevezethet a NÉBIH. Ezzel a vetőgumó szaporítás és a burgonya termesztés jogi hátterét szeretnék egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni. A több jogszabályt is érintő egyeztetésekbe az illetékes szakmai civil szervezetek is aktív szerepet fognak kapni. A módosítások várhatóan 2016. januárjától lépnek majd hatályba.

Amennyiben vetőburgonyával vagy vetőmaggal kapcsolatos visszaéléseket tapasztalnak, hívják a NÉBiH ingyenesen hívható zöld számát bizalommal: 06-80-a nébih/06-80-2 63244!

Szerző: Szabó Kristóf (NÉBiH)

Forrás: Burgonya Világ (II. évfolyam 2. szám – 2014. november)