Veszélyezteti a meggyet a monília okozta virág- és hajtáselhalás

A meggytermesztők egyik legnagyobb ellensége a Monilinia fajok okozta virág- és hajtáselhalás. A Monilinia laxa/Monilia laxa virágfertőzést előidéző kórokozó konídiumai már 5 °C-on képződnek a fán maradt gyümölcsmúmiákon, az előző évben fertőzött és elhalt virágokon, továbbá a rákos sebeken fennmaradt sztrómákon. Ezzel szemben a Monilinia fructigena csak elenyésző arányban okoz virágfertőzést, míg a Monilinia fructicola jelentős fertőzést képes előidézni a virágokban. Több kutató szerint a hazai ültetvényekben is okoz gyümölcsfertőzést.

A virágzáshoz szükséges hőösszeg időszakában rengeteg konídium található a levegőben. Ahhoz, hogy a kórokozó megfertőzze a virágot, a neki megfelelő környezeti tényezők együttes létrejötte szükséges - írja a NAK szakcikke. A bibe intercelluláris folyadékkal gátolja meg a konídium csírázását, illetve a kicsírázott konídium növekedését. Az anyagok, melyek meggátolják a konídiumok, tehát a monilia fertőzését az extracelluláris ribonukleázok. Ezek az idegentermékenyítés megakadályozásán túl a bibe kórokozók elleni védelmében is szerepet játszanak. Ezáltal a virág megfertőzésében elsősorban a porzószál és a sziromlevelek fertőzésének van meghatározó szerepe, melyhez a spóra szél és esőcsepp segítségével érkezik meg. A kórokozó gombafonal hűvös, párás, csapadékos időjárás esetén ezeken a virágszerveken keresztül képes bejutni a vacokba és onnan a kocsányba. Az időjárási tényező kiemelten fontos a kórokozó inkubációs idejének szempontjából. A sporuláció mértéke és időtartama a nedvesség növekedésével arányosan fokozódik.

Fokozza az eső és a pára a fertőzést

A M. fructicola esetében a fertőzés csapadékos és párás időben néhány óra alatt bekövetkezhet. Súlyosbító tényező, hogy a virágzás hűvös időben hosszabb ideig tart, mint melegebb időjárás esetén, így folyamatosan fennáll a fertőzés lehetősége. A virág megfertőzésekor a gombafonal a vacokon keresztül belenő a kocsányba, a kocsányon át pedig a háncsszövetbe. Lényeges, hogy a kórokozó nem csupán az adott virágot képes megfertőzni, hanem átterjedhet a virágcsokor többi virágára is. A meggyfajták általában fogékonyak a kórokozóval szemben, azonban egyes fajták esetében a fertőzés mértékének vizsgálata során eltérés tapasztalható. A fogékonyságot nagyban befolyásolja az adott ültetvény életkora, általános vitalitása, és az alany. A Bosnyákmeggy fajtakör esetében a rezisztencia egy különleges esete fordul elő. A gazdanövény szöveti elhatárolással, „hisztogén demarkációval”, vagyis a beteg virág leválasztásával lokalizálja a kórokozót, így akadályozza meg a továbbterjedését.

A monilíniás fertőzésnél egy másik kórfolyamat is nagy jelentőségű

Ennél a kórokozó micéliuma a kocsányon keresztül nő bele a hajtások fás részeibe. Ekkor a háncsszöveten keresztül képes a fiatal ágakat is megfertőzni. Jelentős mértékű fertőzés esetén az elfásodott hajtások és az idősebb ágak elhalását is eredményezheti. Tavasszal a virágzás és a terméskötés idején látható lesz, hogy a fertőzött hajtások lankadnak, majd hirtelen hervadnak, végül pedig elszáradnak. Azok a virágok, termékenyült kis gyümölcsök és levelek, melyek fertőzöttek száradni kezdenek, de a fán maradnak. Erős fertőzési nyomás esetén a virágpusztulás akár 60-100 százalékos is lehet. Ez a későbbiekben 40-80 százalékban a vesszők, majd a két-három éves gallyak károsodásához vezet. A megfertőzött fák kérge és az alatta lévő szövetek erőteljesen elszíneződnek, barnulnak, majd elhalnak.

Az ellene történő védekezés

A virágzás alatt 2-3 alkalommal is történhet. Az első kezelés alkalmával megkezdődik a „szisztemikus blokk”, ekkor preventíven, megelőző módon védekeznek a kórokozó ellen. A következő kezelést a teljes virágzás idejére szükséges ütemezni, itt érdemes a szisztemikus készítményt valamilyen kontakt kombinációs szerrel kiegészíteni. A harmadik kezelést pedig a virágzás végére kell időzíteni. Forrás: Sződi Szilvia; A csonthéjasok monilíniás megbetegedését előidéző kórokozók növénykórtani, genetikai és rezisztencia vizsgálatának egyes aspektusa / doktori értekezés, Szent István Egyetem - NAK/Balázs Viktor