Veszélyesek a magyar halakra a betelepített díszhalak

Az emelkedő átlagos vízhőmérséklet, a vizek növekvő párolgása és csökkenő oldott oxigénszintje hatást gyakorolhatnak a halak élettani folyamataira. Ezek pedig a tógazdaságok és horgászvizek üzemeltetőinek pénzügyi kockázatot jelenthetnek. Ahogy a magyar vizekbe betelepített díszhalak is.

A globális klímaváltozás és a betelepített halfajok magyar tógazdálkodásra gyakorolt várható hatásait is körüljárták az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozón, a Szent István Egyetemen. Magyarország egyik legnagyobb halas szakmai rendezvényére minden eddiginél többen, közel kétszázan regisztráltak. Az eseményről a Szent István Egyetem sajtóközleménye számolt be.

A távoli országokból betelepített díszhalak betegségeiről is szó esett a tanácskozáson

Melegebbek a vizek, nő a párolgás, kevesebb az oxigén

A melegedő klíma következtében emelkedő átlagos vízhőmérséklet, a vizek növekvő párolgása és csökkenő oldott oxigénszintje várhatóan hatást gyakorol majd a halak élettani folyamataira. Ezek pedig a tógazdaságok és horgászvizek üzemeltetőinek egyaránt pénzügyi kockázatot jelenthetnek. A megnövekedett párolgás már akkor is 2-3 százalékos növekedést okozhat a termelési költségekben, ha nem drágul a víz ára. Márpedig egyes éghajlati becslések szerint a jövőben akár 40 százalékkal is növekedhet a vízhiány. Ez a kereslet növekedését és így a víz árának emelkedését is magával vonja – mondta előadásában Gyalog Gergő, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tudományos munkatársa.

A bemutatott modellek szerint sokéves átlagban ugyan nőhet a halgazdaságok profitjának várható értéke, de az egyes években jelentkező időjárási szélsőségek jelentős profitkieséssel járhatnak.

A gödöllői rendezvényre minden eddiginél többen regisztráltak

A betelepített díszhalak betegségeket hoznak, amik ellen nehéz küzdeni

Hasonló pénzügyi kockázatot jelentenek a távoli országokból betelepített díszhalak behozott halbetegségei is, melyek felismerését a halak tünetszegénysége is nehezíti – ismertette Dr. Baska Ferenc halpatológus, az Állatorvosi Egyetem Egzotikus- és Vadegészségügyi Tanszékének egyetemi docense.

Ezekre a betegségekre a hazánkban előforduló halfajok ugyanis sokkal fogékonyabbak.

Gyógyításuk pedig kizárólag megfelelő szakmai felügyelettel és nehézkesen oldható csak meg. A halbetegségek visszaszorításában sokat segíthetnének a korszerű állategészségügyi ismeretekkel kapcsolatos szakmai továbbképzések, valamint a halbetelepítésekkel kapcsolatos szigorúbb ellenőrzések.

A kétnapos szakmai találkozón adták át a Gödöllői oktatásért és kutatásért díjat is, melyet ebben az évben Borbély Gyula, a Jászkisér Halas Kft. ügyvezetője vehetett át. A szakember munkásságával régóta segíti a gödöllői halgazdálkodási oktatást és a gyakorlati képzést.

Borbély Gyula, a Jászkisér Halas Kft. ügyvezetője vehette át a a Gödöllői oktatásért és kutatásért díjat

A konferencián szó esett még többek között az utóbbi időben megfogyatkozott balin szaporításának és nevelésének balatoni tapasztalatairól. Előadtak a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegyről, továbbá a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) nyújtotta pályázati lehetőségekről is. A rendezvény a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (SZIE MKK AKI) Halgazdálkodási Tanszéke, a SZIE Halászati és Horgászati Szakkollégiuma, valamint a Haltudományok Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében valósult meg.

Fotók: www.szie.hu