Veszélyes hulladékból talajjavító anyag – segítenek a giliszták

A komposztálás arra is alkalmas, hogy egy veszélyes hulladéknak minősülő anyagból hasznos talajjavító készüljön. Többek közt a szennyvíziszap-komposzt készítéséről, minőségéről és felhasználásáról hallhattak az érdeklődők az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) online rendezvényén, amely a Best for Soil programhoz kapcsolódva a komposztálást járta körül.

Régóta ismert a gilisztahumusz, amit a tudományosan vermikomposztálásnak nevezett folyamat végén nyernek különböző kiindulási anyagokból. Erre a trágyagilisztát (Eisenia fetida) használják, mivel jól viseli a hideget és a meleget, valamint sokféle szerves anyagon megél és szaporodik.

A giliszták érzékenyek a nedvesség- és levegőtartalomra

A szennyvíziszap komposztálása is lehetséges a giliszták segítségével, gyorsabban lehet a mezőgazdaságban használható, a kiindulási anyagnál magasabb NPK-tartalmú, viszont csökkent patogéntartalmú szerves anyaghoz jutni – kezdi a beszámolót a  magyarmezogazdasag.hu.

A folyamatot sajnos nehéz állandóan ipari méretben fenntartani, mert a giliszták érzékenyek a nedvesség- és levegőtartalomra, valamint a hőmérsékletre és a nehézfémek jelenlétére.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet online tanácskozásán Kotroczó Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus Agrárkörnyezettani Tanszékének munkatársa elmondta, hogy üzemi szintű kísérleteikben a leghatékonyabb módszer az volt, hogy a szennyvíziszaphalmokat szalmával fedték, ez javított a halom nedvességtartalmán, és további táplálékot jelentett a gilisztáknak. Ennek ellenére nyáron locsolni kellett a halmokat, hogy kellően nedvesek maradjanak.

A nehézfém a giliszták testében halmozódott föl

A kész komposztban kevesebb nehézfém maradt, mint a kiinduló anyagban, mert a vas, a cink, a mangán és az ólom a giliszták testében halmozódott föl, azok pedig egyszerű rostálással elkülöníthetők a készterméktől.

Szennyvíziszapkomposzt hatását vizsgálta homoktalajra Aranyos Tibor, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársa. A komposzt csökkenti a talajsavanyúságot, emeli a szervesanyag-mennyiséget, elősegíti a szerkezetképződést, vagyis a talajszemcsék összetapadását, javítja a levegőzöttséget, a víz- és tápanyag-szolgáltató képességet. Mindezek eredőjeként pedig javul a talaj termékenysége.

Homoktalajon nagy szükség van ezekre a kedvező hatásokra, mert kevés benne a szerves anyag, kicsi a pórustérfogat és a pufferkapacitás, a szerkezet nélküli homokot könnyen elfújja a szél. A nyírségi homok még erősen savanyú is.

Nagy szükség van tehát a szervesanyag-tartalom növelésére, amit istállótrágyával, zöldtrágyával, vetésforgóval, szerves hulladékok hasznosításával lehet elérni.

A szerves anyagok növelik a hasznosítható vízmennyiséget

A szerves anyagok sokkal több vizet képesek fölvenni, mint az agyagásványok, növelik tehát a hasznosítható vízmennyiséget a talajban. Javítják a talajszerkezetet, gyorsítják a talaj fölmelegedését, viszont csökkentik a hőingadozást a nagyobb víztartalom következtében.

A vizsgálatban a kereskedelmi forgalomban kapható Nyírkomposzt nevű termék hatását mérte föl a kutató. A komposzt a szennyvíziszap mellett szalmából készült, és bentonitot, valamint riolitot is tartalmaz. Már hektáronként 9 tonnás adagban emelte a pH-t, a kontroll 5,56 értékéről 6,72-re, ami sokkal kedvezőbb a növények számára. Kémhatás szempontjából nem is lenne érdemes több komposztot kijuttatni, mert a 18 tonnás adag után a pH 7,2-re emelkedett, humusztartalomban viszont jóval nagyobb a javulás. A kontrollban a talaj felső 30 centiméteres rétegében 0,57% volt a humusztartalom, ami a 9, 18 és 24 tonnás komposztadagokkal 0,64, 0,74, illetve 0,85%-ra nőtt. Nagyon jó hatást lehetett mérni a talajszerkezetre, ugyanis csökkent a tömörödés, és kisebb lett az erózió mértéke is.

Összességében homoktalajra 18-20 tonna komposzt kijuttatását javasolja Aranyos Tibor.

Sokat lehet javítani komposztálással

Dér Sándor, a ProfiKomp® Környezettechnika Zrt. kutatási igazgatója a különböző eredetű komposztok összetevőiről mutatott be egy táblázatot, amiből kiderült, hogy a szennyvíziszap nehézfém-szennyezettségén sokat lehet javítani komposztálással, de nem mindegyik elem esetében.

A kadmium, a higany, a nikkel és az ólom körülbelül feleannyi lesz a komposztban, a krómtartalom körülbelül harmadára csökken, viszont a réz csak negyedével lesz kevesebb, a cink pedig változatlan mennyiségben szerepel a komposztban. Ezek a mennyiségek jócskán (legalább 100%-kal) meghaladják a növényi eredetű komposztban levő fémek mennyiségét, illetve cink egyáltalán nincs az utóbbiban. 

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának rendeleti hátteréről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján található részletes ismertető.