A komposztot a talaj trágyázására használjuk. Növényi hulladékból, a szennyvízkezelésből származó szerves anyagból és sokféle szerves hulladékból lehet komposztot készíteni. Számos kedvező hatást fejt ki a talajra a komposzt, azt viszont ritkábban hangsúlyozzuk, hogy egyes talajból fertőző kórokozókat is képes visszaszorítani.

Sok jótékony hatást fejt ki a talajra, a kevésbé ismertek közül érdemes kiemelni azt a tulajdonságát, hogy képes elnyomni egyes talajból fertőző kórokozókat (Rhizoctonia, Phytophthora, Pythium, Fusarium, Sclerotinia, Verticillium). Cserepes növényeknél és szabadföldön is bizonyítást nyert ez a kedvező hatás.

Meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás, (Fotó: Pixabay)

Tovább lehet erősíteni, ha szolarizációval kombinálják a komposzt beforgatását a talajba.

Ne alakuljon ki fitotoxikus hatás!

Szabadföldi kísérletekben a hektáronkénti 15 tonnás komposztmennyiséggel értek el nagyon jó eredményt, de az erősen függ a talaj és a kijuttatott komposzt minőségétől, szerves összetételétől is.

Vigyázni kell azonban, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás, ezért meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt. Ugyancsak képes elnyomni a talajból fertőző kórokozók némelyikét a komposzttea.

Táplálék és élőhely

A jótékony hatás arra vezethető vissza, hogy a komposzt táplálékot és élőhelyet nyújt azoknak az antagonista mikroorganizmusoknak, amelyek versengenek a kórokozókkal, vagy parazitálják azokat, továbbá az antibiotikumot termelő mikrobáknak és a növényi rezisztenciát kiváltóknak.

A jó minőségű komposztnak tartalmaznia kell betegségelnyomó mikroorganizmusokat, mint az Agrobacterium, Pseudomonas, Bacillus, Streptomyces, vagy Trichoderma nemzetséghez tartozó baktériumok és gombák.

Sok tényezőtől függ, hogy mennyire sikeres a komposzt a talajból eredő betegségek ellen. Iyen a kiinduló alapanyag, a komposztkészítés módszere és hőmérséklete, valamint természetesen a növénykultúra, amit a kezelés után az adott területen termesztenek. A komposztba keverhetnek tápelemeket és hasznos baktériumokat is, amivel még jobb eredmény érhető el.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás