Hirdetés
Vajon mi kerül egy dinnyén félmillió forintba?
A korábbi rekordár harmadáért, 220 ezer jenért (mintegy 626 ezer forintért) talált vevőre Japánban egy Densuke dinnye. A Hokkaidó szigetén tartott hagyományos éves nyitó árverésen tavaly még sokkal drágábban kelt el a sötétzöld héjú, különleges gyümölcs. Az eseményen összesen 71 darab dinnyét adtak el. Az aukció minden évben a nemes gyümölcsökkel való kereskedelmi szezon ünnepélyes kezdetét jelzi.
A Japán egyik legészakibb szigetén, Hokkaidón található Tōma város jelképének számító gyümölcs egyikéért a tavalyi árverésen fizették az eddigi legmagasabb összeget. Akkor 750 ezer jent (2,1 millió forintot) adott érte egy vevő. Az Asahikavában lévő halpiac szóvivője elmondása szerint a COVID-19 koronavírus-járvány miatt várható volt az árcsökkenés. A Densuke kivételesen édes, egyedi megjelenésű, egészen sötét színű, szinte fekete japán görögdinnye, amit Hokkaido szigetén nevelnek. Évente alig 10 ezer darab kerül belőle piacra.

Hasonlóan járt az ugyancsak nagyon híres Yubari dinnye is, melynek 2 példánya együtt 348 ezer forintnak megfelelő jenért talált gazdára. A hagyományos aukciók minden évben a nemes gyümölcsökkel való kereskedelmi szezon ünnepélyes kezdetét jelzik. A dinnyék Hokkaido szigetének büszkeségei, kiválasztott földművesek termelik.
Hirdetés
Mégis miért kerül ennyibe?
Magas áruk a kereskedőket dicséri, az indító árverések ugyanis elsősorban PR-akciók, a sajtó figyelmének felkeltését célozzák meg. Az itt elkelt dinnyéket leginkább éttermek vásárolják meg, hogy különleges fogásokat készítsenek belőlük.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés