Jelentősen csökkent a magyar dinnye-termőterület, a szezon viszont jónak ígérkezik

Elindult a 2022-es dinnyeszezon, a szabadföldi görög- és sárgadinnye szedése július első napjaiban kezdődött el. A klímaváltozás hatásának eredményeképpen a hazai időjárási viszonyok is megváltoztak, egészen szeptemberig lehet majd kapni a magyar dinnyét. A fogyasztók és a termelők is reményekkel teli nyárnak néznek elébe, mivel az elmúlt hetek időjárása kifejezetten kedvezett a dinnyének, így a várakozások szerint felülmúlhatja a korábbi éveket az idei év termésminősége.

Az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnye-termőterület, ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, 400 hektár a sárgadinnye. Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. Azonban a megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a hazai hozamok emelkedése várható. Mintegy 130 ezer tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak a szakemberek – írta a NAK.

A dinnye kifejezetten kedveli a napos, meleg időjárást, a kabak fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az optimális vízellátottság, amely kiemelten fontos ebben az aszályos évben. Az öntözetlen területek csökkenése mellett folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözött technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani lehet a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ezáltal csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya.

Ilyen a magyar dinnyetermesztés helyzete 2022-ben

Hazánkban a TERA adatok alapján 5 nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a Szabolcsi-Hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, míg a Heves-Jászsági termőkörzetben 200, a Tolnai-Fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A fennmaradó rész kisebb szórvány területeken található. A sárgadinnye-termőterület nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. További területek vannak még Tolna és Fejér megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.

Az elmúlt években a dinnyeexport az erős mediterrán konkurencia miatt nehézségekkel küzdött, de az idén kialakult gazdasági helyzetnek köszönhetően újból piaci lehetőségek nyílhatnak a magyar dinnyetermelők számára.

Megnőtt az érdeklődés és a kereslet a cseh, német, lengyel, illetve balti államokbeli piacokon a magyar termék iránt. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz-, spanyol- és a görögországi dinnye.

A megnövekedett szállítmányozási díjak miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok. Ezekhez hozzájárul a Spanyol-, Olasz-, és Görögországban tapasztalható mintegy 20%-os termelés-visszaesés és az ukrán termelés háború miatti kiesése is. Mindezen piacok visszanyeréséhez elengedhetetlen a jó termelői együttműködés és a közös piacépítés.

A magyar dinnyefogyasztás

A haza fogyasztási szokásokról elmondható, hogy itthon még mindig van kereslet a nagyobb dinnyékre, elsősorban a kiskereskedelmi és alkalmi árusító helyeken. Az áruházláncokban egyre inkább a kisebb, 5-8 kilogrammos dinnyéket keresik a vásárlók. Folyamatosan nő az igény magszegény – úgynevezett mag nélküli – dinnyék iránt, ezekből leginkább a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. A mini görögdinnyéket is egyre inkább keresik a vásárlók, a nemzetköz trendekkel párhuzamosan várható itthon is az elterjedésük.

Magyarországon átlagosan fejenként 10 kilogramm dinnyét fogyasztunk el egy évben. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, de még mindig kevés sárgadinnyét esznek a magyarok. Ez 1,5-2 kilogrammra tehető, amely sokkal alacsonyabb a nyugati országokkal, ahol ez akár a 4-6 kilogrammot is eléri.