Újabb ok, amiért jobb vidéken élni, mint a városban

A fővárosi "hőszigethatás" megfigyelései és mérései szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban - állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei. A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkben Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus kiemelte: a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hőszigethatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat.

Azt írták, hogy a hőszigethatásnak éves és napi menete van, de a június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 fokos hőmérséklet-különbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között. Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten. Amennyiben a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb.

Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.

Ezzel ellentétben a természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzáselnyelés miatt és a párologtatás révén jóval alacsonyabb hőmérsékletű a nappali időszakban (általában 30 fok alatti) - írták.

A cikkben kiemelték, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés világosan megmutatja, hogy a globális felmelegedés erősödésével a szélsőséges időjárási események, így a hőhullámos és száraz időszakok is gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. A nagyvárosok pedig nem csak okozói, de jelentős elszenvedői is a hatásoknak. "A műholdas mérések nem csupán a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra" - jegyezték meg. 

A meteorológusok szerint 

• minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükség a városokban, 
• a csapadékot "kék-zöld infrastrukturális elemekkel" kell helyben tartani
• át kell gondolni az építő- és burkolóanyagok anyagát és színét, a városi közlekedést.

"Világszerte egyre több jó gyakorlat mutatja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni városainkat, növelve ezzel azok klímaalkalmazkodási képességét és egyben csökkentve kibocsátásainkat" - fogalmazott cikkében Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna. A szakcikket ide kattintva lehet elolvasni.