Új, díjmentes kiadvány az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését célzó új szabályozási környezet 2021. január elsején lépett életbe. A szabályozás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljárásának egyszerűsítése révén – a versenyképesség növelésének évtizedek óta fennálló akadályát hárítja el. Ennek megvalósulása érdekében egy új kiadvánnyal segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az osztatlanok megszüntetését.

A NAK „A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről” című kiadványának célja az osztatlan tulajdon új megszüntetési lehetőségeinek ismertetése. A dokumentum átfogó tájékoztatást nyújt a választható eljárásokról, illetve teendőkről. Külön fejezetet írtak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezésére irányuló eljárásról, illetve az osztatlan tulajdon megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban előforduló kérdésekről.

Az osztatlan közös tulajdon

• jelentős adminisztratív terhet ró az érintettekre,
• akadályozza a versenyképes méretű gazdaságok kialakulását,
• bizonytalanná teszi a fejlesztéseket és a fejlesztési források bevonását.

Az agrárgazdaság további fejlődéséhez elengedhetetlen az ilyen – sok esetben átláthatatlan – tulajdonviszonyú területek helyzetének mihamarabbi rendezése - írta a NAK. Az előzetes információk alapján a törvény nagyjából 2,5 millió hektár földterületet és mintegy 3,5 millió tulajdonost érinthet, akik többsége 1 hektár alatti földterülettel rendelkezhet. Ezek a számok komoly piaci mozgásokat vetítenek előre, amit a szakértő véleménye szerint tovább erősíthet annak a feltételezése, hogy a következő években kialakuló tulajdoni viszonyok és birtokszerkezet hosszabb időn át – a kisebb mozgásoktól, mint például az öröklésektől eltekintve – fennmaradhat.

A törvény szerint bárki megindíthatja a folyamatot, de elsősorban a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők, illetve a nagyobb földhasználóknak lehet érdeke lépni. Az egy hektárt (szántó esetében) el nem érő tulajdoni hányadok nem kerülhetnek megosztásra, azok a „bekebelezési” eljárások során a nagyobbakhoz kerülnek, oly módon, hogy ezek tulajdonosai megfelelő ellentételezést kapnak. Az eljárások megindítása komoly felkészültséget, hivatali jártasságot igényel, ami a nagyobb tulajdonosok aktivitását (esetleg ügyvédi közreműködés mellett) feltételezi.

A kiadvány ingyenesen letölthető innen.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának célja és értelme

Magyarországon 2019. év végén mintegy 1 millió 60 ezer földnek minősülő földrészlet állt osztatlan közös tulajdonban, az érintett tulajdonosok száma megközelítőleg 3,5 millió. Jellemző, hogy a tulajdoni hányadát minden tulajdonostárs ismeri, azonban a földrészlet méretére és konkrét helyére vonatkozóan sok esetben nem rendelkeznek információval. A fennálló nehézségek leküzdése érdekében az új szabályozás számos előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítását. Így az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezése történhet meg, mely által a magyar földművesek javára gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulnak ki. Ennek következtében optimális méretű és átlátható használati valamint tulajdoni viszonyokkal rendelkező nemzeti birtokstruktúra jöhet létre - írták.