Túl sok a méhcsalád, ezért gyengül a méztermés

Rekord szezonon vannak túl a méhészek, de sajnos nem pozitív értelemben. Az utóbbi 10 évben ugyanis nem zártak még ilyen rossz évet. Az időjárás, az ugrásszerűen szaporodó méhcsaládok és a méheket tizedelő kórokozó terjedése mind-mind ellenük dolgoztak idén.

Minden probléma kora tavasszal kezdődött, amikor esős, hűvös időjárás fogadta az ébredező méheket, akik így nem tudták időben elkezdeni a munkálataikat. Az időjárás később sem fogadta kegyeibe a csíkos virágporgyűjtőket. A nyári csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál.

Siralmas szezonon vannak túl a méhészek

A varroa atka sem kímélte a méhcsaládokat 2016-ban. Egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot az általa fellépő méhpusztulásból adódóan. Ráadásul az sem segíti a méhészek dolgát, hogy az utóbbi években egyre többen és - a jövedelmezőség javítása érdekében - egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, mivel a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez csak 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken.

A mennyiség azonban a minőséget nem befolyásolja, kiváló mézek születtek idén, főleg vegyes- és akácmézből. A repce-, a napraforgó- és a hársméz viszont mennyiségben és minőségben is alul marad az előző évek terméséhez képest. A nagybani piacon a felvásárlási árak kilónként 600 forint körül alakulnak a vegyes méz, 1100 forint körül az akácméz esetén. Utóbbi tavaly 1400-1500 forint is volt.

Az MTI információi szerint az exportálási szokások nem változtak, a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország.