Tudatos döntésre van szükség az aszálykárok elleni biztosítás megkötésekor

Az idei év megmutatta, hogy a jégesők és viharok okozta károkon kívül az aszálykárok ellen is érdemes biztosítást kötni. Bordás Imre, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítások terület vezetője, foglalta össze a gazdálkodók követendő viselkedését, hogy munkájuk eredményét bebiztosítsák.

Melyik kultúrnövényeket érintette leginkább az aszály?

Jellemzően az Alföldön, azon belül is a Dunától keletre volt a legsúlyosabb a helyzet. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés megyében, de Bács-Kiskun megye Kecskemét környéki részén, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős volt a terméskiesés a szántóföldeken.

Egyértelműen a kukorica szenvedte a legnagyobb kárt, míg a napraforgó került ezen a téren a második helyre, de jelentős összegeket fizettünk ki a kalászosokra és a repcére is, utóbbiak azonban eltörpültek a kukoricakárok mellett.

Hirdetés

A zöldségtermesztés jellemzően öntözött körülmények között zajlik, ezért ez a kártípus ott nem jellemző, és nem is adtunk el aszálykockázatot. Gyümölcsösökben már voltak elszórtan jelentősebb aszálykárok, ám az ültetvények sokszor hegyes, dombos elhelyezkedése miatt rövidebb ideig vannak kitéve a direkt napfény szárító hatásának, így sokkal alacsonyabb volument képviseltek a kifizetések, mint például a kukoricánál. A mezőgazdasági biztosításokat országos lefedettséggel művelő négy biztosító által kifizetett kárösszeg 40-41 milliárd forintot tett ki, amiből a Generali is kivette a részét.

Hogyan alakult az átlagos és a legnagyobb kárösszeg idén?

Egy alföldi kukoricatermelőnek 130 millió forintot fizettünk ki, viszont számos 50-80 millió forintos kötelezettségünk volt. Az átlagos kárérték nagyon megemelkedett idén. Tavasszal egy általános áremelkedés volt tapasztalható a terményárakban, ami megemelte a biztosítási összegeket. Erre jött rá a hatalmas aszály, ami sok esetben 100%-os kárt okozott.

Mire kötnek biztosítást a magyar gazdák?

Az ügyfeleink között két csoportot különböztethetünk meg. A tudatosan előre gondolkodó, a kockázatokat reálisan felmérő gazdálkodók jelentik a kisebbséget, a többség inkább a támogatási intenzitás miatt köt A csomagot, és kevésbé gondolja át a döntését.

Az állam által díjtámogatott növénybiztosításokból A, B és C típusú választható. Az A csomag 8 féle kockázat ellen véd: aszálykár, jégeső-, mezőgazdasági árvíz-, felhőszakadás-, vihar-, őszi fagy-, téli fagy- és tavaszi fagykár elen. A legnagyobb állami díjtámogatás az A csomag esetén jár, viszont az a legdrágább is.

A gazdákat eddig - az A csomag megkötésére - nem az aszálytól való félelem motiválta, sokkal inkább a jég, illetve a viharkár elkerülése, amit a korábbi tapasztalataik és statisztikák is alátámasztottak. Az idei aszály mértéke mindenkit meglepett.

A tudatosan gazdálkodók a kukoricára jellemzően szoktak biztosítást kötni. Ahol vetésforgóban kukorica, napraforgó és kalászos is található, ott gyakran előfordul, hogy a kukoricát és a napraforgót az A csomagra kötik, a kalászosokat viszont csak jég- és viharkárra.

Hogyan fog változni a kötési hajlandóság, illetve milyen további változásra számít a növénybiztosítások piacán?

Még csak most zárjuk az évet és határozzuk meg a jövő évi feltételeket, de máris megjelentek olyan érdeklődők, akik eddig semmilyen növénybiztosítással nem rendelkeztek. Az arányukat még nem tudjuk megbecsülni, de a megkeresések száma növekedett. Azt várom a következő szezontól, hogy tudatosabb lesz a gazdák hozzáállása és jobban figyelnek majd, melyik növényeket teszik az A csomagba, és az aszály elleni védelemre is.

Mi lenne a javasolt stratégia, az ideális viselkedés a gazdálkodók részéről?

Januárban azt kell átgondolni, hogy a már elvetett és elvetni tervezett növények közül mit szeretnének biztosítani.

Szerződéskötéskor a realitást próbálják meg belőni, a várható hozam megbecslésével. Úgy kell a döntést meghozni, hogy a szerződés az igényeiknek és lehetőségeiknek is megfeleljen. A hozamegységár megadása körültekintést kíván. Itt érdemes tanácsadó véleményét is kikérni vagy nézzenek ennek utána a biztosítók honlapján.

Végezetül, nagyon fontos, hogy a gazdálkodók pontosan ismerjék, hogy a szerződés mit tartalmaz, hogy mikor, mely kockázatnál, milyen feltételekkel térít a biztosító. Az aszálynak például van egy 50%-os önrésze és kizárólag üzemi, nem táblaszinten vizsgáljuk. Aki a feltételeket ismeri, nem csalódik a kárkifizetéskor.

Ha a biztosítást már megkötötték, akkor annak a gyakoriság szerinti díját fizessék is be, mert díjfizetés nélkül a fedezet nem él, mivel a biztosító kötelezettségvállalásának ellenértéke, a díj nem rendezett. Ez problémákhoz vezethet.

Érdemes tudni, hogy a kötési időszak május 31-ig tart, viszont a döntés halogatása nem jó stratégia, mert a kárra kötést tiltja a törvény. Akik már kárt szenvedtek és nem kötötték meg a szerződést vagy a meglévő ügyfelek nem frissítették azt, a biztosító nem fogja befogadni a magasabb hozamegységárakat.

Miért jár hátrányokkal az alulbiztosítás és a túlbiztosítás?

Érdemes mindkettőt elkerülni. Alulbiztosítás esetén a kártérítés is arányosan kevesebb lesz, és már eleve maximalizáljuk, hogy mennyit fizethet a biztosító. A túlbiztosításnál azt kell tudni, hogy a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz, így a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított várható termés valóságos értékét. A növénytermesztésben ugyan nehéz mindent pontosan meghatározni, viszont, ha akár sok tonnával is többre biztosítják magukat, akkor is le lesz korrigálva a kárszámítás, ráadásul feleslegesen magasabb díjat fizetnek. A túlbiztosítással tehát a védelem mértéke nem, csupán a biztosítási díj lesz magasabb.

(x)